A kínai külpolitika nagyszabású terve volt az egyik fő téma a barcelonai Crans Montana Fórumon. Politikusok és gazdasági vezetők százai vitáztak az úgynevezett „Új selyemút”-ról. Az ázsiai ország óriásprojektje, amelyet 2013-ban Xi Jinping jelentett be, szárazföldön és tengeren kötné össze Ázsiát, Afrikát és Európát, és ezzel újra rajzolná a világgazdaság térképét.
A kezdeményezés 60 országot érint, a föld népességének 60%, a világ GDP-jének 70, a globális energiaforrásoknak pedig 75%-át.
A fő befektetők kiemelték: szükség van a kormányok együttműködésére abban, hogy biztonságos környezetet teremtsenek a kihelyezett tőke számára. A tőkebefektetések jelenleg az útvonal egyes szakaszain koncentrálódnak.
Vannak olyan kisebb gazdaságok az útvonalon, amelyek rendelkeznek természeti erőforrásokkal. Ezek a gazdaságok most főként nyersanyagot exportálnak. Azt reméljük, hogy az Új Selyemútnak köszönhetően a gyártók a nyersanyagok közelébe települnek, ezek a gazdaságok pedig profitálnak abból, hogy nyersanyag helyett kész terméket állítanak elő – mondta Siddique Khan, a Global Logistics vezérigazgatója.
A projekt ezekben az országokban enyhítené azokat a közlekedési és infrastrukturális problémákat, amelyek jelenleg megnehezítik a kereskedelmet. A pekingi kormány, mint a kezdeményezés fő támogatója, tavaly májusban jelentett be egy körülbelül 110 000 millió /110 milliárd/ euros, (124 000 millió dolláros) tőkebefektetést. A kérdés az, mindez hogyan hat a kormányok közötti kapcsolatokra, és a vállalatok működése miként szolgálja az állampolgárok javát.
Valamennyi vezetőnknek, a parlamenti képviselőknek, a kormányzati szerveknek együttesen kell biztosítaniuk, hogy a helyi polgárok felkészüljenek a kínaiakkal való együttműködésre, és profitáljanak mindabból, amit a kínaiak itt csinálnak. Nem maradhatnak ki, részesévé kell válniuk a megállapodásnak, a kínaiak valamennyi tevékenységének – Veronica Eragu az ugandai parlament egyik képviselője.
A kétségek ellenére, amelyeket a többi között India is megfogalmazott, Kína állítja: az Új Selyemút projekt nem a konfrontációról, hanem az együttműködésről szól. Ugyanakkor a projektben fő befektetőként vállalt pozíciója erősíti a gyanút.
Azt gondolom, Kínát kötelezni kell az emberi jogok, tiszteletben tartására, különösen a bérekkel, a minimálbérrel kapcsolatban. Szóval úgy hiszem, hogy az Európai Unió bevonása a projektbe hasznos lesz, hiszen ők lehetnek az emberi jogok őrangyalai – mondta Hakima el Haite a COP22 különleges megbízottja.
Az Európai Unió egyelőre amolyan se veled, se nélküled játékot játszik a komoly üzleti haszonnal kecsegtető projektben. Jelenleg elutasítja a részvételt a kínai tervben annak átláthatatlansága, környezeti és társadalmi hatásai miatt. Ugyanakkor a bankok, mint például a német Deutsche Bank, már több mint 2,5 milliárd euro értékben kötelezték el magukat. A jelenlegi globális helyzet megerősítheti az öreg kontinens szerepét az Új Selyemút projektben.
Most, amikor az Egyesült Államok bizonytalan, és egyre inkább a protekcionizmus felé hajlik, ez egy jó lehetőség Európa számára, hogy Ázsiával és Afrikával szorosabb együttműködést alakítson ki. Meg kell ragadnunk ezt az alkalmat, mert, ha az USA tétovázik, automatikusan mi, európaiak kerülünk a frontvonalra – mondta Artis Pabriks Litvánia egykori védelmi minisztere.
Az országok és a befektetők Barcelonában komoly hajlandóságot mutattak az együttműködésre. De 2049-ig, – a pekingi kormány ezt a dátumot jelölte ki az Új Selyemút megvalósulásának határidejeként – még rengeteg idő van hátra.
Ha még nem csatlakoztál Közösségi oldalunkhoz,
akkor itt tudsz csatlakozni!
