A COVID-19 zárolási intézkedései súlyosan érintik a kereskedelem aspektusait. Az árukereskedelem volumene 3% -kal csökkent 2020 első negyedévében. Az előző évi átlaghoz képest. A becslések szerint a második negyedév 18,5% -kal esik vissza. A szolgáltatások kereskedelmét akadályozzák a szállítás, az utazás és a fizikai kapcsolatok korlátozásai.
A kereslet bizonyos részeire – például az orvosi berendezések kereskedelme vagy a videokonferencia és a felhőszolgáltatások – vonatkozólag nagyobb volt a kereslet. A közvetlen külföldi befektetések várhatóan drasztikusan csökkennek, de 2022-ben visszatérhetnek.
A kormányoknak és a vállalkozásoknak egyaránt módosítaniuk és rugalmasan kell kialakítaniuk a közvetlen kereskedelmi válaszokat a közvetlen válságra és a jövőre nézve. Íme hat kérdés!
1. Igazi rugalmasság
Néhány kormány már a COVID-19 előtt beszélt a termelés újraszervezésének és szétválasztásának ösztönzéséről. A robusztus ellátási láncok azonban a helyi készletek és a különféle ellátási források keverékét igénylik. Most a csipetnyi protekcionizmus támogató tényező lehet.
2. Támogatások és iparpolitika
A kormányok milliárdnyi dollárral ösztönöztek a gazdaságot, azért hogy a vállalkozások a felszínen maradjanak az utóbbi hónapokban. Az állami támogatások elősegíthetik a munkahelyek megmentését vagy a zöld átmenet előmozdítását. Ám negatív áttételt is hozhatnak. A jól megtervezett kormányzati beavatkozás elveinek elő kell segíteniük a kormányokat a kívánt hatás elérésében, miközben egyenlő feltételeket kell fenntartaniuk és el kell kerülniük a pazarlást.
3. Beleértve mindenkit
A COVID-19 hatására megugrott a munkanélküliség és kiemelte az egyenlőtlenségeket. A kereskedelemben érdekelt feleknek komolyan kell küzdeniük a szociális védelem és az adózás kísérő politikai területeivel. A kkv-knak és a hátrányos helyzetű lakosságnak különleges segítségre lesz szüksége a globális piacok előnyeinek kihasználása érdekében.
4. Zöld kereskedelem
A zöldebb gazdaságok újjáépítéséhez a COVID-19 válságot követően nemcsak el kell kerülnünk a kereskedelem és az éghajlat-politikák közötti konfliktusokat, hanem aktívan kell hatni a globális értékláncokra a környezeti károk csökkentésének érdekében.
Csak emlékeztető! Az államfők az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljának (SDG) 14 révén ígéretet tettek a nagyobb államok arra is, hogy 2020-ig megkötik a WTO-megállapodást, amely tiltja a káros halászat támogatását . Valamint a jövőre is egészséges óceán biztosítása érdekében szükség van egy megállapodásra is.
5. Egyszerűsítés
A kereskedelem és a beruházás rendkívül bonyolult marad. De! A digitalizáció, a folyamatok korszerűsítése, s így az információk könnyebb megtalálása megtérül..
6. A szolgáltatások szabályozása
A digitális szolgáltatások által tartották sokan a kapcsolatot a világjárvány idején. A tapasztalatokból le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Bizalmat kell kiépíteni a globális digitális gazdaság szabályozó rendszerében. Nem utolsósorban az adatkezelés és az online fogyasztóvédelem terén.
