A következő napokban újabb nyári kánikula várható. A meteorológusok szerint egy hőkupola tovább ronthatja a helyzetet.
Európának újabb hőhullámmal kell szembe néznie, mivel az előrejelzők arra figyelmeztetnek, hogy egy „hőkupola” rekord közeli hőmérsékletet hoz majd a kontinensen.
Spanyolország, Portugália és Olaszország azon európai országok közé tartozik, amelyekre rendkívüli hőség várható a héten.
A Météo France meteorológiai hatóság szerint Franciaországban az ország déli részén 40 Celsius-fok körül alakulhat a hőmérséklet. Legalább 19 megyére figyelmeztetnek a meleg időjárás miatt, és ez a szám a hétvégén még emelkedni fog.
Az előrejelzések szerint ez lehet az ország valaha volt legerősebb hőhulláma. Csütörtökön (augusztus 18-án) válságtanácskozást tartott a kormány a szélsőséges időjárás kezelésére vonatkozó intézkedésekről.
A Szaharából, Algérián és Marokkón át érkezett hőkupola -amely végigsöpör Európán-, felerősíti az amúgy is magas hőmérsékletet. Az alacsony csapadékszint növeli az erdőtüzek kockázatát is.
Mi a hőkupola?
A hőkupola olyan időjárási jelenség, amikor egy magas nyomású gerinc megakad a légkörben. Csapdába zárja a forró óceáni levegőt, mint a forrásban lévő edény fedelét vagy kupakját. A forró levegő függőlegesen kitágul a légkörbe, és a nagy nyomás a talaj felé nyomja. Nincs hová menekülnie, és összenyomja, és még több hőt zár be alatta.
A szél általában nagy nyomást képes mozgatni, de a kupola messze a légkörbe nyúlik, ezek az időjárási rendszerek szinte mozdulatlanná válnak. A hőkupola a hőmérséklet jóval a normális szint fölé emelkedhet.
Ráadásul a talaj elkezd felmelegedni, elveszíti a nedvességet és növeli az erdőtüzek esélyét. Mivel sok régióban kevés csapadék várható, a hőkupola várhatóan eltakarja.
Egyre gyakoribbak a hőhullámok
Egy 2020-ban közzétett tanulmány szerint 1950 óta a hőhullámok hossza és gyakorisága nőtt világszerte .
Ez a kutatás, amelyet az UNSW Sydney és UNSW Canberra tudósai végeztek, megállapították, hogy a Földközi-tengeren 1950 óta évtizedenként két és fél hőhullámos nap növekszik. Ugyanebben az időszakban az Amazonas esőerdőjében további öt és fél nap volt. A legrosszabb növekedés globálisan 1999 óta ment végbe.
A hőhullámok növelik az elhúzódó aszályok és az erdőtüzek kockázatát. Dél-Európában ezen a nyáron már tapasztalható volt a heves lángok és a csapadékhiány hatása.
Vannak egészségügyi költségek is. A tavalyi rendkívül forró és száraz nyár a becslések szerint több tízezer hőség okozta halálesetet okozott Európában.
A következmények még súlyosabbak lesznek a városokra nézve, ahol az épületek, a járda és a beton kombinációja „városi hőszigetet” hoz létre.
Európában a lakosság 75 százaléka városi területeken él, így a hőhullámok mérséklése sürgető probléma. Kreatív megoldásokat lehet találni. Pl. Portlandben a könyvtárakat hűtőközpontként használják.
