Csak néhány tény. Rekordot döntöttek a hőhullámok Japánban és Olaszországban júniusban. Egy új kutatás szerint a klímaváltozás fokozza a hőhullámok intenzitását. A világ városai hűtési technikákkal és kezdeményezésekkel kísérleteznek, beleértve a városok zöldítését és a hőhullámok elnevezését. Nézzük a részleteket!
Olaszországtól Japánig rekord hőmérsékletet jegyeztek fel az északi féltekén az elmúlt hónapban.
A higanyszál Japánban és Olaszországban júniusban átlépte a 40 °C-ot, ami a legrosszabb hőhullámot jelentette az 1875-ös rekordok kezdete óta, és a lakosságot energiatakarékosságra kérték fel. Eközben Róma belvárosában a valaha volt legmelegebb nap volt.
Az éghajlatváltozás a valószínű ok .– derül ki a World Weather Attribution (WWA) nevű klímatudósokból álló új kutatásból.
“A világon szinte az összes hőhullámot intenzívebbé és valószínűbbé tette az éghajlatváltozás” – mondta a Reutersnek a tanulmány társszerzője, Ben Clarke, az Oxfordi Egyetem környezettudósa.
A csapat azt találta, hogy az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok gyakoribbá és melegebbé váltak, és a hőmérséklet 1 fokkal magasabb. A WWA szerint 30-szor valószínűbbé tette az áprilisi halálos hőhullámot Indiában és Pakisztánban.
Milyen módszerekkel lehet megbirkózni a hőhullámokkal?
Városzöldítés
A városi zöldítés – élő falak, tetők és zöldfolyosók létrehozása – előnyös lehet a nagy csapadéktartalmú területeken. Többek között az Egyenlítő környékén és Észak-Európában is, mivel a növények által a fotoszintézis során felszabaduló vízgőznek hűsítő hatása van. – olvasható. A Sierra Leone-i Freetown célja, hogy 1 millió fát ültessen el, hogy lehűtse a várost a „Freetown the Tree Town” program keretében.
A Világgazdasági Fórum BiodiverCities Globális Bizottsága és Adrienne Arsht-Rockefeller Alapítvány Resilience Center (Arsht-Rock) kifejlesztette a Heat Action Platform (HAP nevű online forrást, amely a világ városai számára ütemtervet és eszközöket biztosít a szélsőséges hőség kezelésére.
Hagyományos építészet
A Perzsa-öbölben egy tanulmány megállapította, hogy a hagyományos építészet, beleértve a szűk sikátorokat, amelyek maximalizálják az árnyékokat, a belső udvarokat és a nedvességet elnyelő tükröződő építőanyagokat, mint a mészkő, segíthetnek hűteni a városi területeket. Fokváros és Buenos Aires világos színű és egyéb hűtőtetőket helyeznek el az állami lakásokon.
Kánikulák elnevezése
A görög főváros, Athén hőügyi igazgatót nevezett ki, immáron az első globális hőügyi tisztviselőként. Ő a hőhullámok fenyegetettségi szint szerinti kategorizálását irányítja. Hasonlóan a hurrikán figyelmeztetésekhez. Egy algoritmus időjárás-előrejelzések és múltbeli halálozási arányok alapján jelzi a lakosoknak, milyen veszélyes lehet a hőség.
Passzív hűtés
Egy amerikai tanulmány szerint az olyan stratégiák, mint az árnyékolás és a természetes szellőztetés, akár 80%-kal is csökkenthetik a légkondicionálásra nehezedő nyomást.
A 2021-es időjárási adatokat használó szimulációk azt találták, hogy ezek a technikák a lakások hőmérsékletét a „veszélyes zónán” kívül tartják. Még légkondicionáló használata nélkül is. Úgy gondolják, hogy az eredményeket fel lehetne használni a működő ablakok és a munkaárnyékolók körüli építési szabályok megállapítására, a bérlők védelmére.
