88 országban végzett kutatás összegzésében kiemelték, hogy a luxustermékekre kivetett adó egyrészt fékezné a klímaváltozást, másrészt csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A One Earth tudományos folyóiratban a héten jelent meg a fent idézett tanulmány.E szerint a luxuscikkek megadóztatása hatékonyan csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást. A tanulmányban hangsúlyozzák, hogy például a repülőjegyekre vagy a SUV-okra magasabb adókat vethetnének ki, mert a jelenlegi csekély.
Hozzáteszik: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért és a klímaváltozás megfékezéséért folyó küzdelem során új törvényekre és folyton alkalmazkodó politikai döntésekre van szükség.
Mi a karbonadó?
Vállalatokra kirótt adóról van szó, melyet a meghatározott határérték feletti szén-dioxid-kibocsátásért kell fizetni. Az adó célja ösztönözni a gyártókat és forgalmazókat, hogy csökkentsék a karbonlábnyomukat és alternatív, az eddiginél környezetbarátabb gyártási vagy szállítási folyamatokba fektessenek be.
A karbonadók jelenleg minden gazdasági ágazatban azonosak. Az ebből származó bevételeket gyakran zöldenergia-kutatásra és/vagy -fejlesztésre fordítják az országok. Az Európai Unión túl jelentős adómértékkel számol Argentína, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Dánia, Japán, Kazahsztán, Dél-Korea, Mexikó, Új-Zéland, Norvégia, Szingapúr, Dél-Afrika, Svédország, Egyesült Királyság és Ukrajna is.
Az EU-nak megvan a saját kibocsátási rendszere: ez a 2005-ben megalapozott EU ETS. Az Unió évente csökkenti a kibocsátás felső határát. Ennek eredményeként azóta 43 százalékkal csökkent az energia- és hőtermelés, valamint a jelentős energiamennyiséget használó ágazatok kibocsátása. KUtatók szerint a rendszer nem elég hatékony. Mivel számos, magas karbonlábnyomot hagyó szolgáltatásra és termékre szükség van. Például fűtésre vagy üzemanyagra, melyek elengedhetetlenek a mindennapi élethez. A publikációban megjegyzik: a jelenlegi rendszer mindenkit büntet, és ugyanúgy terheli a magas és az alacsony jövedelmű háztartásokat, magyarán: aránytalanul büntetheti az alacsonyabb bérűeket.
Yannick Oswald kutató és csapata 88 országban, a világ népességének közel a 90 százalékát érintve modellezte a luxustermékekre vonatkozó karbonadó eredményeit. Közölték: az általuk javasolt rendszer magasabb adót vezetne be a luxuscikkekre (nagy teljesítményű autók, repülés), de alacsonyabbat az alapvető emberi szükségleteket kielégítő árukra és szolgáltatásokra, mint például a lakhatás, a főzés vagy éppen az egészségügy.
Példaként az Egyesült Államokat hozták fel: ők az USA-ban 150 dolláros tonnánkénti szén-dioxid-adót alkalmaznának a luxuscikkekre, miközben az otthoni fűtést 100 dolláros adóval sújtanák, az utazást viszont 300 dollárral.
A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy amennyiben mind a 88 ország bevezetné a luxusadót, akkor az 2050-re a 2°C alatti globális felmelegedéshez szükséges kibocsátáscsökkentés 75 százalékát eredményezné.
Yannick hozzáteszi: amennyiben a rendszert bevezetnék, azonnali és jelentős adóemeléssel kéne kezdeni. Enemcsak a kibocsátás csökkentését eredményezné, hanem – főleg a magasabb jövedelmű országokban – a társadalmi csoportok közti egyenlőtlenségek mértékét is.
Létrehozható-e a luxustermékekre karbonadó?
A luxusadó bevezetése bonyolult folyamat, már csak a termékekre vonatkozó adatgyűjtés miatt is. A politikai kérdés tán nehezebb ennél is: a gazdagok megadóztatása általában indoklást igényel, s az egyes országok választóinak pedig egyértelműen támogatniuk kell egy ilyen változást.
