Számos európai vállalat úgy döntött, hogy kilép az európai tőzsdékről, és az amerikai tőzsdékre “költözik át”. Az Euronews Business megvizsgálta, hogy vajon milyen okok vannak a háttérben.
Néhány évtizeddel ezelőtt Londont a tőzsdék központjának tekintették. Különösen akkor, amikor a cardiffi, edinburgh-i, aberdeeni és leedsi székhelyű kisebb tőzsdéket egyesítették a nagyobb londoni tőzsdével. A globális fókusz azonban most az Egyesült Államokra helyeződik át: a New York-i tőzsde és a NASDAQ.
Az európai vállalatok mozgásban vannak
A Flutter Entertainment, a CRH és a Smurfit Kappa azon legfrissebb európai cégek közé tartoznak, amelyek kikerültek az amerikai tőzsdékre.
Ez egybeesik azzal a tendenciával, hogy néhány egyesült királyságbeli és európai vállalat úgy döntött, hogy egyáltalán nem jegyzik Európát, hanem csak közvetlenül az amerikai tőzsdékre megy, hogy elindítsák első nyilvános kibocsátását (IPO). Az Európában és az Egyesült Államokban egyaránt jelen lévő kettős tőzsdei bevezetés is egyre inkább lehetőséggé válik.
2021-ben az On Holding, a svájci tornacipőmárka bejelentette, hogy bevezeti a New York-i tőzsdére (NYSE). A Wise Plc, egy brit fintech cég bejelentette, hogy megkezdi az amerikai letéti jegyek értékesítését. Az Argo Blockchain, a kriptovaluták bányásza szintén az amerikai IPO mellett döntött.
Idén szeptember elején a brit félvezetőgyártó cég, az Arm Holdings is csatlakozott ehhez a hullámhoz: a NASDAQ-on jegyezték. Ez azt jelenti, hogy a brit technológiai vállalat hét év kihagyás után visszatér a tőzsdére, miután a japán SoftBank megvásárolta.
Ez komolyan összetörte London azon próbálkozásait, hogy újra a részvények globális központja legyen. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság kormánya egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy meggyőzze a vállalatokat – különösen a technológiai vállalatokat -, hogy maradjanak közelebb az otthonukhoz. A londoni tőzsdén kereskedő cégek száma az elmúlt néhány évben stagnált.
Az Arms Holdings ügye különösen kényes volt, mivel a vállalat korábban kettős jegyzésen szerepelt az FTSE 100-on, valamint a NASDAQ-on, mielőtt a SoftBank felvásárolta és átstrukturálta volna. Ebben az esetben Rishi Sunak, valamint Boris Johnson és a londoni tőzsde több képviselője megpróbálta rávenni a társaságot, hogy a teljes egyesült királyságbeli tőzsdei bevezetést, vagy legalábbis egy kettős opciót fogadjon el, de hiába.
Miért választják az európai vállalatok az Egyesült Államokat?
Az Egyesült Államokbeli tőzsdék fő vonzereje a magasabb értékelés, valamint a sokkal nagyobb piacok. Az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye is több milliárd dollárt különített el zöld és fenntartható projektekre és iparágakra. Ez új lehetőségek világát nyitotta meg az ezekben az ágazatokban tevékenykedő egyesült királyságbeli vállalatok előtt.
Az Egyesült Államok kormánya emellett sokkal könnyebbé tette a külföldi vállalatok számára a különböző ágazatokba való befektetést, ellentétben az Egyesült Királysággal. Utóbbi most azon fáradozik, hogy egyszerűsítse bürokráciáját.
Az Egyesült Királyság technológiai vállalatainak esetében a NASDAQ-on való jegyzés a lehetőségek bányája. A félvezető- és mesterségesintelligencia-vállalatok további előnyt élveznek – az Egyesült Államok számos további befektetési lehetőséget kínál ennek az ágazatnak, hogy önellátóvá váljon a félvezetőgyártás terén. Ez nagyban hozzájárulna az Egyesült Államok Kínától és Tajvantól való függőségének csökkentéséhez a félvezetők tekintetében.
Az amerikai tőzsdéken több európai tőzsdei bevezetés másik oka, hogy az IPO-ra induló magáncégek többsége egyesült államokbeli székhelyű kockázatitőke- és magántőke-társaságok tulajdonában van. Mint ilyenek, ezek a cégek gyakran előnyben részesítik, hogy az IPO az Egyesült Államok tőzsdén történjen. Főként az amerikai piacokon szerzett szakértelmük és kényelmük miatt.
Ezenkívül az amerikai részvények uralják a világpiacokat, az MSCI World Index körülbelül 70%-át amerikai cégek teszik ki. Ezek a hatalmas cégek, mint például az Apple vagy az IBM, szintén jóval magasabb piaci kapitalizációval rendelkeznek, mint Kanada, Egyesült Királyság, Japán, Németország és Franciaország részvényei együttvéve.
Az Egyesült Államok gazdasági növekedése is vitathatatlanul sokkal gyorsabb volt, mint az Egyesült Királyságé vagy Európában. Különösen azért, mert az Egyesült Királyság gazdasága le van maradva sok G7-hez képest. Ez lehetővé tette az amerikai tőzsdék, például az S&P 500 értékének majdnem megháromszorozódását a globális pénzügyi válság óta. Míg az európai tőzsdék, például az Euro Stoxx 50 sokkal lassabb növekedést mutattak.
Mit tehetnek az európai tőzsdék?
Jelenleg az Egyesült Királyság és az európai tőzsdék egy kicsit többet tehetnének azért, hogy a cégek otthon maradjanak. Megoldás lehetne, ha egy kicsit jobban összpontosítanak a kisebb, közepes kapitalizációjú vállalatokra.
Ez magában foglalhat olyan előnyöket, mint például több ösztönző intézkedés, adókedvezmények, olcsóbb föld és még sok más. Mivel ezeknek a vállalatoknak még mindig van egy kis ideje az amerikai debütálás megfontolásától, az európai tőzsdéknek jó ideje lehet meggyőzni őket a maradásról.
Hosszú távon azonban a szigorúbb szabályozás és a vállalatok könnyebb befektetése kulcsfontosságú lenne az európai tőzsdék talpon maradásában.
Ez különösen fontos a Brexit után az Egyesült Királyság számára, mivel a befektetők már egyre idegesebbek a szabályozást és a brit tőzsdék életképességét illetően.
Az Egyesült Királyság a pénzügyi szolgáltatási szektor erejének és történetének köszönhetően szilárdan megalapozott befektetői bázis további előnyével is rendelkezik, amely csak arra vár, hogy kihasználják.
