Az állami tisztviselőknek gyakran nehéz igazolniuk azt, hogy miért különítenek el pénzeszközöket előre nem látható eseményekre (temészeti, egyéb katasztrófák, problémák megoldásásra) való felkészülés érdekében. Remélhetőleg azonban az időjárási események által okozott károk, (mint pl Harvey esete), az éghajlatváltozás egyre növekvő bizonyítékaival együtt ösztönözni fogják a városokat, hogy előre gondolkodjanak. Szerencsére a világ számos városa komoly erőfeszítéseket tesz a fenntarthatóság elérése és a természeti katasztrófák következményeinek minimalizálása érdekében.
Például az elmúlt 40 évben Jakarta nyilvános zöldfelületének közel 80 százalékát vesztette el. Ahogy Houston esetében is, ez azt is jelenti, hogy árvíz esetében kevésbé valószínű, hogy felszívódik a földbe a nayg mennyiségű víz. Ennek a trendnek a leküzdése érdekében indonéz városok elindítottá a terveket, hogy 2022-ig 3000 parkot építsenek. Növelve a zöldterület nagyságát a nagy sűrűségű területeken, és csökkentve az áradások időtartamát.
A természetes városi területek növekedése további előnyökkel jár. Mint például a tisztább levegő, a rekreációs helyek és a hűtésre fordított energiaköltségek csökkenése. A franciaországi Párizs ezen előnyök kiaknázásán dolgozik. Mivel 2020-ig 20 000 új fa ültetését tervezi, és kezdeményezéseket hozott létre, hogy növényzetet kell telepíteni minden új épület esetében. Valamint a meglévő épületek tetőtéri kertekkel történő kiegészítésére, amelyek célja a város hőjének csökkentése.
Párizs arra is ösztönzi az állampolgárokat, hogy vegyenek részt ebben a folyamatban. Lehetővé téve számukra, hogy olyan engedélyért folyamodjanak, amely szabad utat enged az egyénnek a fák és kertek telepítésére bármely megüresedett földterületen.
Míg a zöldfelületek segítenek ellensúlyozni a szén-dioxid-kibocsátás káros hatásait, Dél-Korea Suwon városa más megközelítést alkalmaz a növekvő kibocsátás problémájának kezelésére. Az ottani polgárok megkezdték a „Sharing Solar Power Project” projektet, amely egy szövetkezet, amely befektet a napenergiába. A nyereség 50 százalékát szociális jóléti alapba helyezi. 2017 februárjától a projekt 200 000 dollár nyereséget hozott. A város jó úton halad annak érdekében, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Szingapúr egy másik olyan város, amely fokozott hangsúlyt fektet a napenergiára. Noha a városból hiányzik a nagyméretű naperőművekhez szükséges földterület, napelemeket fejleszt az édesvíztározóik számára. A tervek szerint nyolc vállalat engedélyezheti a napelemek tervezését és telepítését. Hat hónap elteltével a város a két leghatékonyabb rendszert választja további telepítésekhez. Az ellenőrzési folyamatot fontos szem előtt tartani.
A fenntarthatósági célok kitűzésénél a várostervezők számára lehet érdekes, hogy San Francisco egy virtuális tervezési eszközt használ. Ez az eszköz, amely elemzi a város közlekedési, energetikai és építési ágazatainak adatait annak előrejelzése érdekében, hogy az infrastrukturális technológiák fejlesztése hogyan segítheti az üvegházhatást csökkentő erőfeszítéseket.
Az eszköz használatával a Siemensszel együttműködve San Francisco képes volt meghatározni azokat a területeket, amelyeken a legnagyobb szükség van a fejlesztésre.
Ideértve a nagy teljesítményű technológiákba történő beruházásokat. Például az elektromos autómegosztást, az otthoni automatizálást és az elektromos hőszivattyúkat, amelyek segítik a várost 2050-re a szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékos csökkentését éri el.
A fenntartható gyakorlatokra a várostervezésen keresztül kell törekedni. Nemcsak az éghajlatváltozás visszafordításához, hanem a környezeti és társadalmi igazságosság terén történő előrelépéshez is. Az éghajlatváltozáshoz és a természeti katasztrófákhoz kapcsolódó megelőző vagy reagáló intézkedések meghozatalának értéke túl gyakran tűnik kizárólag pénzügyi szempontok köré összpontosulónak. Évente azonban emberek milliói kényszerülnek otthonaik elhagyására a természeti katasztrófák miatt, ami súlyos gazdasági és társadalmi helyzetet teremt.
Társadalmi károk függetlenül attól, hogy az emberek hozzáférnek-e olyan forrásokhoz, mint például a biztosítás vagy a katasztrófa-elhárítási programok .Ezért minden eddiginél fontosabb megfontolni, hogy a várostervezők és más köztisztviselők hogyan javíthatják városuk tervezését és technológiáit a rövid és hosszú távú válságokra való felkészülés érdekében.
 való felkészülés érdekében. Remélhetőleg azonban az időjárási események által okozott károk, (mint pl Harvey esete), az éghajlatváltozás egyre növekvő bizonyítékaival együtt ösztönözni fogják a városokat, hogy előre gondolkodjanak.){kind=link}