A 2013 óta városi rangot kapott Újhartyán, az ország szívében, Pest megyében található. Gazdasági szempontból a 2780 lakosú település a közepén fekszik az ország legnagyobb (Budapest) és a legújabb (Kecskemét) gazdasági erőcentrumát összekötő nagyteljesítményű innovációs tengelynek, az M5-ös autópályának. 20 kilométerre fekszik az M0-ás körgyűrűtől, és a „nagyvilág kapujától”, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől. Földrajzi elhelyezkedését tekintve született újkori szlogenjük: Újhartyán, az ország ütőerén.

Tradíció, közösség

A német nemzetiségi gyökereire büszke város 2014-ben ünnepelte betelepítésének 250 éves évfordulóját. Fejlődésének irányát meghatározta a német telepesek által képviselt értékek generációkon átívelő hatása. A precizitás, a célszerűség, a munka szeretete, a család tisztelete az, amit örökül hagytak ránk a XVIII. században új hazára találó őseink. Az általuk közvetített értékek segítették az itt élőket a történelem nehéz időszakaiban, és ezek tették a 80-as években, az akkori politika szándéka szerint, jövő nélküli települést, 2013-ban virágzó kisvárossá. A hagyományok tisztelete és továbbadása, az élethez való viszonyulás emelte ki mindig Újhartyánt a szűkebb környezetéből, mind a gazdaság, mind a kultúra és oktatás tekintetében.

„A város pedáns rendezettsége, szépsége pozitív értelemben véve kilóg a magyar valóságból. Egy ékszerdoboz.” – mondják a városba érkezők.

Háttér

A mai, turbulensen változó gazdasági helyzetben a település folyamatosan fejlődik. A fejlődés alappillérei: a tradíciók megőrzése és az innovációkra való nyitottság. Újhartyán társadalmi-gazdasági mutatói (fiatalodó korszerkezet, magas foglalkoztatottság és vállalkozás-sűrűség, növekvő jövedelmi viszonyok) az országos, megyei átlagot meghaladóak. A helyi gazdaság legnagyobb szektora a tercier, de a település igazán markáns gazdasági arculatát az ipari parkban tevékenykedő cégek rajzolják meg. Az önkormányzat rendkívül elkötelezett a fejlesztések iránt. 2013-ban elnyerték a „Befektetőbarát település” díjat”, különdíjként pedig a „Legjobb települési stratégia” díjat is.

A fenntarthatóság záloga a helyi társadalom

A város közösségében, amelyet meghatároz évszázados hagyománya, szokásrendszere. A jelen kihívásaira választ keresők feladata éppen ezért az, hogy hidat építsenek a múlt értékei és a jelenkor elvárásai között. Fontos, hogy megőrizzük azokat az értékeket, amelyek eddig sikeressé tettek bennünket, erősítették önazonosságunkat, alakították lokálpatriotizmusunkat. A helyi társadalom erejét akkor tudjuk felhasználni, ha az embereket is bevonjuk a munkába, ha közös célokat találunk. Alulról építkezve, a helyi értékekre kell építeni, figyelembe véve a sajátosságainkat. A közösségi összetartozás érdekében meg kell erősíteni a helyi közösségek erejét, az emberek civil tevékenységét. Egy sor autonóm közösséggel, erős identitással és együttműködő készséggel rendelkező közösség hamarabb ismeri föl kihívásait, könnyebben határozza meg a közös cselekvés irányát, teremti meg a közös célok elérésének feltételeit.

Céljaik:

• Hagyományaik elismertségének növelése mellett a hagyományos szellemi és gyakorlati tudás, szellemi és tárgyi örökség összegyűjtése és továbbadása a fiatal nemzedéknek.

• Közösségi színterek létrehozása, biztonságos működtetése, tárgyi és személyi feltételeinek javítása, a lakosság széles rétegeit vonzó hiteles, hagyományőrző programok megvalósítása.

• A helyi kulturális értékeket hitelesen megjelenítő termékek innovációja.

• Autentikus kortárs népművészeti tárgyak, helyi identitást erősítő viseletkultúra divatjának megteremtése.

• Különböző közösségekben a tudás átadás lehetőségének bővítése (tábor, szakkör).

• A népi kézművességgel foglalkozó civil szervezetek megerősítése.

 

Gyakorlat

Közösségi terek létrehozása, kültéri szobrok

A célhoz kapcsolódó kulturális infrastruktúra fejlesztése alapvetően a szocio-kulturális szolgáltatások megalapozására, a társadalmi részvétel lehetőségének biztosítására, az értékekhez való hozzáférést biztosító fizikai környezet fejlesztésére irányul. Ezek részét képezik a közösségek identitását, összetartozását erősítő kulturális beruházások is.

Szent Flórián tér

A település történelmének egyik legnagyobb katasztrófája, az 1910. június 23-án tomboló tűzvész volt. Ennek és azt követő összefogásnak állít emléket a Szent Flórián szobor.

A terveket ekkor helyi művész készítette.

Grassalkovich tér kialakítása

A tér a város történelmi központja ahol a település egyetlen műemlék épülete az 1776-ban épült római katolikus templom található. Újhartyán betelepítésének 250 éves évfordulójára egy emlékparkot alakítottak ki a templommal szemben, amelynek életre keltésében aktív részt vállaltak a helyi fiatal művészek, építészek. A parkban két szobor is helyet kapott. Az egyik a betelepülő családot ábrázolja, míg a másik a betelepítő Gróf Grassalkovich Antalt mintázza. A műveket egy fiatal hartyáni szobrász, Rizmajer Róbert készítette. Szintén itt kapott helyett egy „fotófal”, amelyen a XX. század első felének pillanatai kelnek életre. Ez utóbbit az Újhartyánon élő képzőművész Závodszky Ferenc álmodta meg. Itt állították fel 1:4 arányban a magyarországi németség egyik jelképét az Ulmer Schachtelt, amelyen Németországból a Dunán hajózva érkezetek a település lakosságának ősei. Ma a tér a város lakosságának egyik olyan központja, ahol esténként leülnek és beszélgetnek a családok.

„Málenkij emlékmű”

Szemők Zsuzsanna alkotása az Újhartyánból Málenykij Robotra elhurcoltaknak állít emléket. Az alkotás költségeit Újhartyán díszpolgára és testvére (Dr. Svébis Mihály a Kecskeméti Megyei Kórház főigazgatója, testvére Lajosmizsén háziorvos), valamint Újhartyán város Önkormányzata finanszírozta. Ma, ha valaki elhalad az alkotás előtt, méltón tud emlékezni az elhallgatott múltra.

Pinceklub

Az önkormányzat által fenntartott épületrészben kap helyet a könyvtár, ahol irodalmi és helytörténeti esteket, képzőművészeti kiállításokat tartanak.

Bagolyfészek, ifjúsági szállás és kézműves ház, Tájház és pince

A két épület egy udvarban található. A Bagolyfészket a települési önkormányzat építette, míg a tájházat a német nemzetiségi, valamint a települési önkormányzat újította fel.

A két beruházás során megvalósult terv egy fiatal hartyáni építészmérnöknek, Turi Attila Ybl-díjas magyar építész tanítványának, Heli Juditnak a diplomamunkája volt. A beruházás során helyi alkotók, mesterek munkái találtak otthonra az intézményben. Surman Edit keramikus révén régi horgolások díszítik a falat agyagba öntve, helyi mesterek munkája a kemence, a régi lóca, asztal új köntösben.

Intézmenyek

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola

1781 óta van iskola, folyik oktatás-nevelés a településen. Az iskola nem pusztán a település alapfokú oktatási intézménye, hanem etnikai azonosságának, történelmi hagyományainak fontos ápolója, hordozója is. A nemzetiségi iskola célja, hogy a fiatalok folytathassák, újítsák meg a hagyományt, építsék tovább a közösség kultúráját, gyarapítsák a német–magyar közös örökséget. A gyerekek heti egy órában népismeret tantárgy alatt ismerkednek a település múltjával. A népismeret mellett nemzetiségi táncot is tanulnak az osztályok.

Projektmunkákat végeznek, amelyek megvalósításában a szülők és nagyszülők is kapnak szerepet. Hagyományőrző programjaik szinte az egész települést megmozgatják. Egy-egy svábnapon több százan is részt vesznek, amelyek témáját tematikusan állítják össze évről-évre. A régi hartyáni élet ünnepeit, évszakhoz kötődő szokásait elevenítik fel. (pl.: Tuskóhúzás, lakodalom, búcsú farsangi szokások)

Német Nemzetiségi Óvoda -Konyha „Gyermekvár”

Az óvoda a 2005/2006. nevelési évben kezdte meg az óvodai nevelési program szerinti német nemzetiségi nevelést. Kiemelten fontosnak tartják a nyelvhez tartozó kultúra, szokások és hagyományok, a népi kultúrkincs ápolását. Hagyományőrző hetet tartanak, a gyerekek néptáncolnak, rendszeresen látogatják a tájházat és részt vesznek a programjain. Az óvodai kézműves foglalkozásokon természetes anyagok felhasználásával formázzák a múltat, amely az esetükben lehet éppen egy csuhébaba, vagy akár egy fakanál báb.

Idősek Napközi Otthona

Az önkormányzat működteti az idősek napközi otthonát, ahol rendszeresen megfordulnak a fiatalok, ünnepeken köszöntik az időseket, az aktív nyugdíjas korúak felolvasásokat tartanak. Így megtapasztalják, hogy a közösségi keretek között átélt élmények nagyobb örömet okoznak.

Továbbiak

Fotók a “Holnap városáért Díj 2016” díjátadó ünnepségéről >>

A pályázat angol nyelvű összefoglalója >>