A Magyar Logisztikai Egyesület aktuális Benchmarking Klubnapját 2020. február 12-én tartotta a Teréz krt. 38. szám alatt, amelynek témája a „Smart City elméletben és gyakorlatban” volt.
Előadók voltak Dr. Veres Lajos PhD egyetemi tanár, az MLE alelnöke, Schmidt Jenő a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab város polgármestere, valamint Takács Júlia a CSR Hungary/City Hungary ügyvezető igazgatója.
Az eseményen a tudományos élet résztvevői, valamint szakmai oldalról valamennyi logisztikai ágazat képviselői egyaránt megjelentek.
A Klubnapot Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke nyitotta meg, köszöntötte a megjelenteket, bemutatta az előadókat és felvezette a körbejárandó témát.
Az előadás-sorozatot Dr. Veres Lajos PhD egyetemi tanár, az MLE alelnöke indította, ismertette a hazai Okos Városok fejlesztési koncepciójának irányait, illetve a magyarországi helyzetet. Elmondta, hogy az Európai Unióban a lakosság 75%-a él városokban és a felhasznált energia 70%-át a városlakók érdeme, valamint, hogy dinamikusan növekszik globális urbanizációs trend. Vázolta a Smart City koncepció lényegét a „smart integrációt”, egy olyan platformot, ahol a különféle területek megoldásai egymást erősítő rendszerré állnak össze és a város erőforrásait hatékonyan, koordináltan használják fel. Ennek érdekében a város életének minden releváns információját gyűjtik, elemzik és egy közösen használt tudásbázist hoznak létre, amelynek alapján információ-vezérelt komplex megoldások valósíthatók meg. A Smart City koncepció ily módon tehát egy horizontális megközelítés, amely az érintett kulcsterületek mentén a lehetséges szinergiák kiaknázására épít. Említést tett az EU Smart City kezdeményezéséről is, amelynek lényege az, hogy a kutatások és programok révén a károsanyag-kibocsátás 20%-os csökkentését, a megújuló energia 20%-os arányát és az energiahatékonyság 20%-os növelését célozzák meg. Szó esett még az okos városok generációjáról, szereplőiről és a gazdaságfejlesztés irányairól. Előadónk városfejlesztési példákkal, illetve ezek szinergikus hatásairól is szót ejtett és felvázolta a magyar „okosodó városok” jövőbeni kihívásait.
Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke, előadásában a magyarországi városok Okos Város fejlesztési koncepcióinak a végrehajtás során szerzett, gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, majd elemezte az ebben rejlő kihívásokat. Kitért a magyar régiók jelenlegi helyzetére is. Kihangsúlyozta, hogy a jelen és a jövő információs társadalmában „a tudás, illetve a tudás megszerzésének gyorsasága lesz a legfőbb stratégiai erőforrás.” Kitért a kritikus infrastruktúra kérdésére, valamint az intelligens infrastruktúra esetében szükséges paradigmaváltásra is, amely „a hangsúlyt nem a mennyiségi fejlesztésre, hanem a meglévő fizikai és szellemi infrastruktúrák együttműködésének megteremtésére helyezi.” Ennek szellemében az intelligens infrastruktúrák hatása gyorsuló modernizációt, versenyképességet és növekedést, javuló életminőséget, illetve a hagyományos korlátok átlépését eredményezi. Elmondta, hogy a stratégia három kiemelt szektora az energia, a közlekedés és az infokommunikáció, egyben rá is mutatott az ezzel járó társadalmi kihívásokra. Ismertette a Smart City modelleket, programokat és a fejlesztések stratégiai kereteit. Felvázolta a hazai jövőképet, valamint a cél eléréséig vezető folyamatot is: a problémáktól az adatelemzésen át az okos megoldásokig (intelligens-zöld-egészséges város).
Takács Júlia a CSR Hungary/City Hungary Program ügyvezető igazgatója röviden ismertette tevékenységüket, majd az eddigiektől eltérő aspektusból mutatta be a téma lényegi elemeit, fontosságát. Az egyének, illetve a vállalatok preferenciái alapján közelítette meg a kérdést az ún. Fenntartható városmodell piramist szemléltetve. Véleménye szerint a jövőkép az a fenntartható város, amely „képes biztosítani a mai és a későbbi generációk számára is szükségleteik kielégítését”, főként a hiányalapú és a növekedésalapú szükségletek alapján. Azaz, hogy miként értékelik az emberek a technológiát. Mondanivalóját egy, 102 város polgárai körében végzett ún. Smart City Index kutatáson keresztül szemléltette, melynek alapkérdése az volt, hogy az egyének mennyire tekintik kedvezőnek a számukra elérhető technológiát, a célja pedig felmérni az emberek technológiáról alkotott felfogását. A „kisebb okosabb” szemlélet, miszerint az intelligens városoknak csak akkor van értelme, ha a technológia megfelel a polgárok igényeinek – tette hozzá Takács Júlia, levonva a szükséges konzekvenciát.
A hallgatóság soraiból felmerülő kérdésekre választ adtak a szakemberek, végezetül a Magyar Logisztikai Egyesület nevében Dr. Doór Zoltán megköszönte a részvételt az előadóknak és a jelenlévőknek.
