A körkörös (körforgásos) koncepció lényeges eleme az újrahasznosítás, ami természetesen kevesebb káros környezeti hatással jár. A görög kutatók által kifejlesztett új módszert teljes mértékben illeszkedik e felfogáshoz: ritka földfémeket nyerhetnek ki gyártási melléktermékből. Ráadásul környezetbarát módon.
Az Aluminium of Greece üzemében minden tonna timföld előállításánál egy tonna bauxitmaradvány keletkezik, ez mintegy kétezer tonna sűrű vörös színű iszap naponta.
Ez az ipari hulladék a jövő egyik alapanyaga. A vörösiszap vasat, titánt, szilíciumot és ritkaföldfémeket tartalmaz, mint például a szkandium. A jövőben ez lesz a legfőbb forrása ezen anyagok előállításának.
Nevük ellenére a ritka földfémek viszonylag gyakoriak a Föld kérgében, és akár egészen kis mennyiségben is képesek megváltoztatni egy anyag tulajdonságát. Ettől olyan fontosak a technológiai iparban, például elektromos alkatrészek, vagy energiafejlesztők gyártása során.
“Ez a vörösiszap tonnánkánt nagyjából másfél kilogramm ritka földfémet tartalmaz. Ez elsőre nem tűnik túl soknak, de ha utánaszámolunk, ez évente 700 ezer tonna vörösiszapot jelent, és ebből máris megkapjuk Európa éves ritkaföldfém-szükségletének 10 százalékát – mondta Eftimiosz Balomenosz, az NTUA bányászati és kohászati mérnöke.
Európa híján van a ritka földfémeknek
Minthogy Európában nem bányásznak ritka földfémeket, a kontinens elektronikai-, gépjármű- és energiaipara teljes egészében a behozatalra van szorulva.
Ennek az európai kutatási projektnek az a célja, hogy megoldásokat találjon a ritka földfémek környezetbarát kinyerésére. Mindenféle területen, a geológia felmérésektől kezdve a vörösiszap hasznosításáig.
Az inonos folyadékok erős oldószerek, amelyekkel szinte bármit feloldhatunk. Ez különösen igaz a folyékony sóra, amely szobahőmérsékleten is folyékony marad.
Ezt a folyadékot először vízzel hígítják, hogy hatékonyabb legyen a folyamat. Ezután megszáradt vörösiszapot adnak az elegybe és két órán keresztül keverik, ami idő alatt az oldószer telítődik ritkaföldfémekkel.
A folyadékot ezután leszűrik, a visszamaradó szilárd anyagokat pedig újra fel lehet használni például az építőiparban.
Végül savat adnak az inonos folyadékhoz, hogy elválasszák a ritkaföldfémeket tartalmazó részt, és így ismét felhasználhatják majd a következő munkafolyamatban.
Az ionos folyadékok 50 Celsius fok körül olvadnak, vízzel keverve pedig még szobahőmérsékleten is folyékonyak maradnak.
 koncepció lényeges eleme az újrahasznosítás, ami természetesen kevesebb káros környezeti hatással jár.){kind=link}