Öt év alatt harmadszor fordul elő, hogy a londoni székhelyű The Economist Group kutatásán Bécs nyeri el a világ legélhetőbb városa címet. A 2022-es listamutatói idén elkezdtek visszatérni a pandémia előtti értékekhez.
A lista első tíz helyén nagyrészt nyugat-európai városok domináltak. Bécset a második helyen Dánia fővárosa, Koppenhága követi, a harmadik helyre pedig megosztva érkezett be a svájci Zürich a kanadai Calgaryval.
A hatodik helyen Genf áll, egy hellyel mögé csúszva Frankfurt, Amszterdam pedig a kilencedik lett. A The Economist megjegyzi, hogy a leggazdagabb országok közepes méretű városai kiemelkedően jól szerepeltek a felmérésben.
Az idei lista 10 legjobbja közül mindegyikről elmondható, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat ügyesen oldották fel, és sikerült az életet visszaterelni a normális, pandémia előtti mederbe.
Az elmúlt két világjárvány hatásai látszódtak a The Economist éves figyelmeztetésén: a lezárások és a távolságtartó intézkedések egy évben a lista mutatóit, amelyek idénre visszafordultak.
2021-ben az átlagos, globális élhetőségi értéke 69,1 volt. Idén viszont 73,6, ami már megközelíti a járvány előtti, 75,9-es értéket. Bécs a 2021-es rangsorban a tizenkettedik helyig esett vissza, ám idén visszatért az első helyre, melyet 2018-ban és 2019-ben is megszerzett.
Mitől lesz egy város élhetőbb, mint a másik?
A válasz egyszerű: attól, hogy jobb életkörülményeket kínál, mint a másik. Konkrétabban: a The Economist összesítésében számokkal értékelik azokat a körülményeket, melyekkel adott városokban a lakók szembesülhetnek. Több mint harminc tényezőt vesznek figyelembe a lista készítésekor, melyek öt kategóriába sorolhatók:
- stabilitás,
- egészségügy,
- kulturális élet és környezeti tényezők,
- oktatás és
- infrastruktúra.
Bécs közel tökéletesre vizsgázott, a végső indexe a 100-as skálán 99,1 lett, az egészségügy például 100 százalékot kapott.
A lista végén lévő városok és a globálisan érzékelhető problémák
A legkevésbé élhető városok közé tartozik a Damaszkusz, a nigériai Lagos és a líbiai Tripoli. Az alacsony mutatókat az egyes országokban tapasztalható társadalmi zavargások, a terrorizmusnak és a belső konfliktusoknak tulajdonítják.
A The Economist leszögezte: az élhetőséget érinti a gazdasági válság, illetve Oroszország ukrajnai inváziója. A 2022-es jelentésben Kijev például nem is kapott, mivel a The Economist tudósítója a háború kitörésekor kénytelen volt leállni a felméréssel.
Moszkva tizenöt, Szentpétervár pedig tizenhárom helyet esett vissza a rangsorban, de Budapest és Varsó stabilitási értékei is csökkentek.
