Októberben végezte idei második konjunktúrafelmérését a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. A felmérésre az utóbbi évtizedek gazdaságilag és politikailag egyik legbizonytalanabb időszakában került sor: háború Európában, hatalmas infláció, energiaválság, klímaváltozás – tovább lehetne sorolni.
A felmérés szerint a magyarországi német vállalatok üzleti bizalma sokéves mélypontra esett 2022. őszén.
A borúlátást a Kamara szerint elsősorban a jelenleg a gazdaságra nehezedő halmozott európai és globális válságok okozzák. A nemzetközi munkamegosztásban végbemenő gyökeres változások hosszabb távon új gazdasági lehetőségeket jelenthetnek a közép-kelet-európai régióban, amennyiben megfelelő üzleti környezetet tudnak biztosítani az országok.
Októberben végezte idei második konjunktúrafelmérését a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara
„A felmérésre az utóbbi évtizedek gazdaságilag és politikailag egyik legbizonytalanabb időszakában került
sor” – hangsúlyozta Sávos András, a DUIHK elnöke az eredmények bemutatásakor. „Halmozott
válsághelyzetekkel állunk szemben” – mondta.
Említette: Az Ukrajna elleni orosz agressziónak nincs vége.
Évtizedek óta nem látott inflációval szembesülünk, eddig elképzelhetetlen energiaválságban vagyunk
Miközben a klímaváltozás, valamint a demográfia is óriási erőfeszítést igényelnek.
Mélyponton az üzleti bizalom.
A felmérés szerint a magyarországi gazdasági és üzleti helyzetet, illetve kilátásokat a megkérdezett vállalatok a 2008/09-es pénzügyi válság óta nem értékelték olyan gyengén, mint most. Miközben saját üzleti helyzetük még jelenleg is igen kedvező, a következő 12 hónapra várt kilátásokat illetően még a gyenge áprilisi előrejelzésekhez képest is tovább romlott az üzleti bizalom. Méghozzá jelentős mértékben.
A következő 12 hónap távlatában a cégek fele számít saját üzleti helyzetének romlására, az egész gazdaságra nézve ez az arány csaknem 75 százalék.
Ennek hatására a foglalkoztatási, valamint beruházási szándékokat is erősen visszafogják a vállalatok. Utóbbi esetében csaknem minden második résztvevő a beruházási kiadások csökkentését tervezi.
A dolgozói létszámra nézve kedvezőbb a kép: Bár csak minden ötödik cég tervezi újabb munkatársak
felvételét, mindössze 15 százalék gondolkodik létszám-leépítésben. Ez a Kamara szerint a
munkaerőhiánynak „köszönhető”, ami a jelenlegi dolgozói állomány megtartására ösztönzi a munkaadókat.
Az energiaárak és csökkenő kereslet veszélyeztetik az üzletet
A tavaszi felméréshez hasonlóan jelenleg is az energiaárak jelentik a legfontosabb kockázati tényezőt. A vállalatok több, mint háromnegyede jelölte ezt a legfontosabb kockázatok között
A recessziós félelmek hatására azonban a második legnagyobb félelem a kereslet csökkenése: A résztvevők több, mint a fele jelölte azt a kockázatok között. A lassuló gazdasági növekedés ugyanakkor látványos elmozdulást okozott a szakemberhiány tekintetében: Tavasszal ez még a résztvevők 61 százaléka számára jelentett jelentős kockázatot – ez az arány most a felére esett vissza.
A felmérésben résztvevők a következő 12 hónapban a bruttó bérek további 9-10 százalékos emelkedésével számolnak.
Sávos András szerint ezek az aktuális kihívások elsősorban a kis- és középvállalatokat veszélyeztetik, közülük sokan a túlélésért küzdenek. Ezért Sávos azt kérte, hogy az állam tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a beszállítói bázis ne sérüljön, máskülönben a nagyipar is bajba – még nagyobb bajba – kerülhet. „Olyan célzott eszközökre van szükségünk, amelyek biztosítják a szállítási láncok folyamatosságát.” – mondta.
Szállítási láncok átrendeződése – esély Közép- és Kelet-Európának?
A Kamara elemzése szerint a Corona-válság, valamint az Ukrajna ellen folytatott orosz háború hatására a gazdaságpolitikában és a vállalatoknál a diverzifikáció, a függetlenség és a „reziliencia” újra- és felértékeléséhez vezetett.
A felmérések szerint egyre több vállalat a beszállítói hálózat bővítésén
gondolkodik, és ennek egyik kiemelt cél-régiója Közép- és Kelet-Európa lehet.
Sávos szerint ezért még jobban fel kell készülni a nemzetközi munkamegosztásban zajló szerkezeti változásokra. Azt sürgette, hogy meg vonzóbbá, attraktívabbá kell tenni a hazai üzleti és beruházási környezetet. „Csak így tudjuk elérni, hogy amikor a nemzetközi cégcsoportoknál döntést hoznak beruházási stratégiákról, akkor Magyarország legyen a preferált célpont” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy e téren Magyarország versenyben áll a térség országaival, de egyre jobban a nyugateurópai országokkal is.
„Szeretnénk, hogy ebben a nearshoring folyamatban Magyarország is egyre nagyobb szerepet játsszon.
Ehhez pedig szükség van a befektetői bizalom erősítésére, aminek alapfeltétele egy transzparens és
egyenlő működési feltételeket biztosító gazdaságpolitikai keret.” – fejtette ki Sávos.
Energiaválság: Csökkenő eredmény, többletköltségek áthárítása
Az energiaválság a megkérdezett vállalatok kétharmada számára az üzemi eredmény csökkenését eredményezheti. Ezt viszont megsínylik a tervezett beruházások: minden harmadik cég felfüggesztené azokat, bár a vállalatok mindössze egy tizede véglegesen eltörölné.
A negatív hatások ellensúlyozására a válaszadó cégek több mint fele a többletköltségeket továbbhárítaná a vevőkre – ami részben megmagyarázza a gyorsuló inflációt.
Az energiaválság pozitívumának lehet tekinteni, hogy minden második cég fokozná energiatakarékossági
vagy –hatékonysági erőfeszítéseit.
: háború, infláció, energiaválság, klímaváltozás){kind=link}