A város, a település fenntarthatóságának az alappillére, a közösségi értékek megőrzése, mely megtestesíti a helyi közösség egyedi kultúráját. Ez megnyilvánulhat a nyelv, a gasztronómia,az egyedülálló művészeti és kézműves kulturális gyakorlatok révén. Múlt és jelen egymást kiegészítve biztosítja a folyamatosságot, a fenntarthatóságot. Egyrészt értékeljük a múlt örökségeit az épületek, az emlékművek, a történelmi események, fesztiválok és rendezvények formájában, hisz ezektől a szellemi örökségektől kapjuk identitásunkat az egyes helyi közösségekben. Másrészt a közösségek változhatnak is, mivel új kultúrák is létrejöhetnek. Azonban a régi és az új nem zárja ki egymást. Sőt inkább új értéket, új színt adhat a helyi közösségnek. Erre kítűnő példa a Magyarország földrajzi középpontjában található Újhartyán. Érdemes kicsit többet megtudni e városról. S ha még nem hallott, s nem ismeri az újhartyániakat, akkor ha teheti kerekedjen fel és látogasson el e magyar, sváb kisvárosba. Schulz József, Újhartyán polgármestere a következőképpen látja helyi közösségét a City Caféban.
City Hungary:
Mit jelent Újhartyán szlogenje: az ország ütőerén?
Schulz József:
Talán egy kicsit messzebbről kezdeném a választ. A város vezetőjeként tudom, hogy az egyik legfontosabb cél ma, hogy vonzóvá tudjuk tenni a településünket a letelepedni vágyók, a befektetők számára. Hiszen ki ne szeretné, hogy növekedjen a vállalkozások száma, emelkedjenek az adóbevételek, hogy szívesen költözzenek ide máshonnan, dolgozzanak, tanuljanak a településen, de legfőképp: a helyiek, a városban élők elégedettek, büszkék legyenek városukra. Ahhoz, hogy ezt elérjük fontos, hogy egy egységes képet alakítsunk ki magunkról, amely tükrözi egyediségünket, magába foglalja erősségeinket és az ebből fakadó lehetőségeinket. Városmárkaként gondolva Újhartyánra, kerestük azt ami megkülönböztet bennünket másoktól, ami felhívja ránk a figyelmet.
Fontosnak tartott értékeink közül a földrajzi elhelyezkedés mellett döntöttünk. A 2013 óta városi rangot kapott Újhartyán, az ország szívében, Pest megyében található, pár kilométerre Magyarország földrajzi középpontjától. Ahogy az emberi szívből indulnak, szerteágaznak az ütőerek, úgy halad át rajtunk Magyarország legfontosabb közúti közlekedési úthálózata. Az ország közepén elterülő rendkívül jó közlekedés-földrajzi adottságokkal rendelkező település, félúton helyezkedik el Budapest, és az ország egyik legújabb gazdasági erőközpontjává vált Kecskemét között. A fejlett úthálózat sűrűsödése révén a város a térség egyik fontos közlekedési csomópontja.
A települést érintő közlekedési-hálózati elemek közül kiemelkedik a Budapestet Szegeddel összekötő M5-ös autópálya, ami által mind Budapest (és a Liszt Ferenc repülőtér), mind pedig Kecskemét 15-20 perc alatt elérhető. Az Újhartyáni csomópont a térség legfontosabb csomópontja mivel közvetlen forgalmi kapcsolatot teremt a 4-es számú főút (Albertirsa, Szolnok) irányába, valamit ez a lehajtója a térség központjának, Dabasnak is. A közlekedés meghatározza egy település térségben betöltött szerepét, gazdasági, kulturális fejlettségét, lélekszámát. Ha jól sáfárkodunk vele, ez adhatja és hát adja is a város biztos alapját. Kicsit messziről indultam, de talán így érthető, hogy mit értünk azon, hogy Újhartyán az ország ütőerén.
C. H.:
Német nemzetiségű gyökereire büszke város. Ugyanakkor békésen megfér egymás mellett a magyar és a német kultúra. Minek köszönhető ez?
S.J.:
Talán erre a kérdésre Áder János, köztársasági elnök úr gondolatával válaszolnék: „A magyarországi németek, évszázadok óta hazánk legnagyobb nemzetiségi közösségei közé tartoznak. Alkotóerejük, tehetségük, szorgalmuk eredményeit ott látjuk falvainkban és városainkban, iskoláinkban és templomainkban, kiemelkedő szellemi és sportteljesítményeinkben. Két kultúra fonódik össze bennük egy identitássá.…nemzedékek hosszú sora óta magyarként németek és németként magyarok.” A német nemzetiségi gyökereire büszke város 2014-ben ünnepelte betelepítésének 250 éves évfordulóját. Fejlődésünket meghatározta a német telepesek által képviselt értékek generációkon átívelő hatása. A precizitás, a célszerűség, a munka szeretete, a család tisztelete az, amit örökül hagytak ránk a XVIII. században új hazára találó őseink. Az általuk közvetített értékek segítették az itt élőket a történelem nehéz időszakaiban, és ezek tették a 80-as években, az akkori politika szándéka szerint, jövő nélküli települést, 2013-ban virágzó kisvárossá.
C.H.:
A fenti két kultúra hogyan hat egymásra a mindennapokban?
S.J.:
A kultúra része a nyelv, a közösség nyelve. A XX. század elejének erős magyarosítása, majd a „Málenkij robot” megtette hatását. A múlt század közepére már alig lehetett az akkori faluban olyan emberrel találkozni, aki merte volna használni a német nyelvet. Aztán jött a rendszerváltás, nemzetiségi önkormányzat alakult, és ma az óvoda és az iskola is német nemzetiségi. Sőt belekezdtünk egy olyan álom megvalósításába is, amelynek végén a terveink szerint felépül egy Iskolaváros, ahol az óvoda, és az általános iskola mellett duális nemzetiségi szakképzés folyik majd az országban elsőként. Talán a két kultúra együttéléséről azok a szülők tudnának leginkább beszélni, akik 20-30 km-ről hozzánk hozzák a gyermekeiket. A lélekszámhoz viszonyítva sokan zenélnek nálunk. Zenészdinasztiák nőttek fel, ahol a polka és keringő mellett ma már a zeneakadémiát végzett fiatalok minden zenei stílusban otthonosan mozognak. Nekünk nehezebben tetten érhető, hogy mi a magyar és mi a német kultúra része. Büszkék vagyunk német nemzetiségi gyökereinkre, de Magyarországon élünk, ez a hazánk. A hagyományok tisztelete és továbbadása, az élethez való viszonyulás emelte ki mindig Újhartyánt a szűkebb környezetéből, mind a gazdaság, mind a kultúra és oktatás tekintetében. A város pedáns és rendezettsége, szépsége pozitív értelemben véve kilóg a magyar valóságból. Bár ha a babos tésztára, a gasztronómiára gondolok, akkor azt kell mondanom, hogy a konyhában még erősen őrizzük a sváb hagyományainkat.
C.H.:
A virágzó kisvárosban a régi korok tradíciói mellett a modern kor innovációi is megférnek.
Miben nyilvánul meg a modernitás?
S.J.:
Többször utaltam rá, hogy a precizitás, a célszerűség, a munka szeretete, a család tisztelete a legfontosabb értékek a számunkra. Pályázati források és jelentős önerő biztosításával teremtjük meg azokat a színtereket ahol megélhetjük alkotó módon a hagyományainkat, tájházat, ifjúsági szállást és kézműves műhelyt építettük. A városban működő civil szervezetek, alapítványok, egyesületek száma meghaladja a 20-at. Igyekeztünk és igyekszünk előnyös adottságainkat, a város jelenlegi stabil gazdasági helyzetét arra használni, hogy az oktatást, az egészségügyet, a civil társadalmat egyaránt támogatni tudjuk. Döntéseinkben arra törekszünk, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság terén. Bár méreteinket tekintve messze elmaradunk a nagyvárosoktól, de tudjuk, hogy a lakosságszámtól független az a tény, hogy a fenntarthatóság, a fejlődés záloga a helyi társadalom erejében rejlik. Egy erős identitással és együttműködő készséggel rendelkező közösség hamarabb ismeri föl kihívásait, könnyebben határozza meg a közös cselekvés irányát, teremti meg a közös célok elérésének feltételeit.
A környezetünkben elsőként aszfaltoztuk az útjainkat, vezettük be a közműveket, térségi egészségügyi ellátást biztosítunk, kiépült a teljes információs hálózat, helyi televíziót működtetünk. Ha tárgyiasult fejlesztéseket sorolnám, szerencsére hosszú lenne a sor. De talán amit ki kell emelnem az nem más mint az innovatív gondolkodás, nyitottság az újra. De újat nem tudok mondani, hiszen mindig is ez a szemlélet emelt ki minket a szürkeségből. Erről tanúskodnak a díjaink is. Elnyertük a Befektető barát település díját, az Arany rózsa díjat a Virágos Magyarországért program keretében és hát magunkénak tudhatjuk a Holnap városáért Díjat is.
C.H.:
Milyen helyi értékeket ajánlana a nem e városban élőknek?
S.J.:
Egy tiszta, rendezett kisvárost, ahol egyre több zöldfelület és park nyújt pihenési lehetőséget az átutazónak. Német nemzetiségi alapokra épülő magas szintű oktatást az óvodától az iskoláig fiatal házasoknak. Vállalkozóbarát környezetet a befektetőknek, munkalehetőséget az ipari parkban. Kulturális rendezvények sorát, gasztronómiai fesztivált, kortárs művészeti kiállításokat, zenei és irodalmi esteket a kultúra kedvelőinek. Kézműves, alkotó táborokat gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Tematikus kerékpártúrákat sportolni vágyóknak. Nehéz és nem lehet ezeket szétválasztani. Ez mind Újhartyán.
