Kilenc évvel a nagysikerű Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című kiállítást követően a Szépművészeti Múzeum újabb Cezanne-hoz kapcsolódó kiállításnak ad otthont. A most nyíló tárlat a francia mester életművének és az európai avantgárd művészetnek az 1906 és 1930 közötti kapcsolatait vizsgálja. 2022.02.13-ig.
A kiállítás ismét új szempontból közelíti meg Cezanne életművét: míg a 2012–2013-as bemutató a az aixi mester és a nagy elődök (például Michelangelo, Giovanni Lorenzo Bernini, Nicolas Poussin) találkozási pontjait mutatta be. Az új tárlat a 20. század első felében megjelenő klasszikus avantgárd irányzatok Cezanne-hoz való viszonyát elemzi.
Cezanne életműve az első, 1895-ös párizsi kiállítása, majd a halálát követő 1907-es, a párizsi Őszi Szalonon megrendezett monografikus bemutató óta a kortárs képzőművészek, írók, költők, filozófusok, művészettörténészek érdeklődésének középpontjában állt.
A kiállítás arra igyekszik választ adni, miért és mennyiben fontos Cezanne és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti viszonyrendszer a jelen számára is.
Cezanne életműve a modern művészet egyik alappillére: a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos munkássága 1885 után az avantgárd törekvések kiindulópontja lett.
A kiállítás, – amely hangsúlyozottan nem hatástörténeti bemutató – Cezanne és az orosz, holland, német, magyar konstruktív/konkrét irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjait vizsgálja. A forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának a tükrében.
Cezanne munkái mellett a De Stijl mestereinek (Piet Mondrian, Theo van Doesburg, Huszár Vilmos), az orosz avantgárd művészeinek (Kazimir Malevics, Alekszandr Rodcsenko, Antoine Pevsner, Mihail Larionov) és a Bauhausban is dolgozó alkotóknak (Paul Klee, Lyonel Feininger, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor) a munkáival találkozhat a közönség.
A mintegy százhúsz festményt, szobrot, rajzot, vízfestményt, sokszorosított grafikát bemutató kiállítás a múzeum saját anyaga mellé a világ jelentős múzeumaiból és magángyűjteményeiből kölcsönzött remekműveket.
A tárlat tematikus elrendezésben mutatja be a kiállított műveket.
A látogatók elsőként Cezanne szülővárosának, Aix-en-Provence-nak a festő életművében betöltött szerepét ismerhetik meg, majd az impresszionistákkal való kapcsolatát, valamint a baráti körét (Zola, Pissarro, Monet, Guillaumin, Renoir) ismerheti meg a közönség. Az Utak elválnak című kiállításrész Cezanne halálát követően életművének különböző értelmezéseit mutatja be, de a látogatók képet kaphatnak a különböző tájértelmezésekről, valamint a kubizmus (Picasso, Léger, Braque) és Cezanne viszonyáról, az absztrakció kialakulásáról és irányzatairól, de az életmű orosz avantgárddal való kapcsolódásáról is.
A kiállításon egymás mellett szereplő festmények – képpárok és szekvenciák – láthatóvá teszik a vizuális és szellemi kapcsolódási pontokat Cezanne és Piet Mondrian, Paul Klee, Lyonel Feininger, Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Mihail Larionov, Kazimir Malevics vagy Friedrich Vordemberge-Gildewart alkotásai között.
A kiállításon és a katalógusban a korábbi írásmóddal szakítva, ékezet nélkül olvasható a festő neve. Cezanne provence‐i születésű volt, a provanszál nyelvben pedig az ékezet nélküli „e”‐t ugyanúgy ejtik, mint az ékezetest a franciában. Maga a művész is ékezet nélkül használta a nevét, amikor levelet írt alá vagy képet szignált. Az ékezetes „Cézanne” írásmódot csak felesége, Hortense Fiquet, valamint fia, ifj. Paul Cézanne kezdte használni az 1890‐es évektől, alighanem azért, hogy a párizsiak és más nem‐provanszálok számára is egyértelművé tegye a név helyes kiejtését. Az ékezet elhagyásával a mostani kiállítás eleget tesz a Société Paul Cezanne döntésének és a művész dédunokája, Philippe Paul Cezanne felhívásának – összhangban a Walter Feilchenfeldt, Jayne Warman és David Nash által összeállított online életmű‐katalógussal. A korábbi írásmódot az idézetek esetén természetesen változatlan formában használják a kiállítás szervezői és a katalógus szerzői, szerkesztői.
A tárlat megnyitására megjelenő, magyar és angol nyelvű katalógus szerzői között a múzeum munkatársai mellett amerikai, angol, francia, orosz, svájci és német szaktekintélyek szerepelnek.
A kiállítás kurátora: Geskó Judit
A kiállítás főtámogatója a Gránit Bank.
Kiemelt támogató az MVM.
Együttműködő partnerek
Air France, The Ritz-Carlton Budapest
A katalógus megjelenését támogatta a International Music and Art Foundation, Lichtenstein.
Belépők online és a helyszíni pénztárainkban is válthatók elővételben vagy a látogatásra érkezve.
Tartsa meg a Cezanne-tól Malevicsig kiállításra váltott belépőjegyét és nézze meg teljes ár helyett 50%-os kedvezménnyel a Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál művészete című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában! Kattintson a részletekért!
