2014. június 18-án, Budapesten, a Larus Étterem és Rendezvényközpont adott otthont az idei City Hungary Konferenciának és Expónak. 1 időben, 1 helyen cserélhették ki tapasztalataikat különböző szektorok (helyi politika, üzleti szektor, szakértők, központi kormányzat, civil szervezetek stb. döntéshozói.
Olyan a város (település), amellyé az ott élők teszik. szokták mondani. Elsősorban rajtunk múlik a merre és a hogyan. Az alulról építkezés, a sikeresség, így az erős identitástudat eltéphetetlen köteléket hoz létre a helyi közösségben. A sikeres, fenntartható városoknak ez a titka.
Olyan saját karakterrel, saját város ?egyéniséggel? rendelkeznek, mely vonzóvá válik nem csak a városban élők, hanem az oda érkezők számára is. A City Hungary olyan lehetőségeket villantott fel, melyek a város működésének fenntarthatóságát támogatják.
?2004-ben amikor elkezdtünk a fenntarthatósággal és vállalati felelősséggel (csr/CSR Hungary Konferencia és Expo, CSR Hungary Hírportál, CSR Hungary Díj, CSR Mátrix Consulting)) foglalkozni, akkor a legfontosabb felfedezés a rendszerben (összefüggésekben) és hálózatban való alapgondolat volt. A sok kicsi apró részlet mely egésszé áll össze, s így életképesebbé válunk. A gondolat egyszerűnek tűnik, mégis nagyon nehéz a gyakorlatba átültetni. Mi kezdtük a vállalkozások, cégek fenntarthatóságával, majd folytattuk a városok fenntarthatóságával, s idén már a határokon túli közép-európai megközelítésnél tartunk. A fenntarthatóság nem csak lételemünk bizonyos szempontból, hanem a régió, s így az itt található különböző szektorok versenyképességét is elősegíti. Ez által az itt élő emberek jobban tudnak élni. Az EU2020 forrásai is ezt támogatják.? – állapította meg Takács Júlia, a City Hungary és a CSR Hungary ügyvezetője.
Tibold Ferenc, az NGM főosztályvezetője az EU 2020 topprioritásait, pénzügyi lehetőségeit mutatta be a magyar városok számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy több támogatást is lehet igényelni, s a komplexebb támogatást nem csak a városoknak, hanem a kis-középvállalkozásoknak is ajánlja.
?Ma már a családi ezüstből élünk!?- emelte ki Némethy Sándor, a Göteborgi Egyetem docense- ha a természeti erőforrásaink felhasználását tekintjük, ugyanakkor pl. a városi mezőgazdaság (élelmiszertermelés) kialakításával sokkal ésszerűbben, költséghatékonyabban válhatna a város fenntarthatóvá.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat képviselői – Csóré Róbert, az Újvidéki Iroda vezetője/Szerbia, Király Csaba, a Nagyváradi Iroda és Vass Attila,
a Kolozsvári Iroda vezetője/Románia- a határon túli városok fenntarthatósági projektjeit mutatta be. Kolozsvár Energiahatékonysági Programját, Nagyvárad turisztikai lehetőségeit, Újvidék komplexebb megközelítését. Középpontba állítva az alulról építkezést, a lokalitást, a fenntartható fejlődés szempontjából is.
A fenntartható környezet stratégia megközelítését hozta közel hozzánk a Holnap városáért két díjazottja (Budaörs és Gödöllő) Mártonffy István,
Budaörs főépítésze, Tóth Tibor, Gödöllő alpolgármestere.
Gyakorlati szemszögből láthattuk a fenntartható kultúra beépülését a város működésébe Veszprém (előadó: Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere) és Keszthely (Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum esetében.
