Együttműködési megállapodást kötött a Fővárosi Önkormányzat a Magyar Kerékpárosklubbal. A dokumentumot szerdán írta alá a Városházán Tarlós István főpolgármester és Kürti Gábor, a kerékpáros szervezet elnöke.
„Budapest közlekedését komplex egységnek tekintem, ami esetleg korábban kerékpárosellenességnek tűnt, az valószínűleg valamilyen közösség félreértésén, hozzá nem értésén, esetleg manipulációs szándékán alapult, semmi máson” – mondta az aláírást megelőzően Tarlós István.
Hangsúlyozva, hogy az arányosságot és az életszerűséget szereti mindig figyelembe venni. Úgy fogalmazott: „nálunk divat az, hogy a ló egyik oldaláról átesnek a másikra”.
Hozzátette: a kerékpározás nagyon egészséges, sport is, szórakozás is, a szabadidő hasznos eltöltése is egyszerre.
„Ha a kerékpárosok a városi, különösen nagyvárosi közlekedés forgalmának egyenjogú részesének akarják magát elfogadtatni, akkor bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. Teljesen az autósok szempontjait sem lehet figyelmen kívül hagyni, mert egy kétmilliós város egészében nem sorolható természetvédelmi területté.
Meg kell találni a helyes arányokat, egyensúlyt, hogy mind a két közösség – amelyek között átfedések is vannak, mert nagyon sok autós biciklis is – együttélését lehetővé teszi, és a forgalomszervezés szabályait is kielégítse” – mondta a főpolgármester.
Tarlós István a Kerékpárosklubot nagyon konstruktív és tárgyilagos partnernek nevezte. Hozzátette, hogy „a korábbi kicsit szürreális viták dimenziójából kilépve most meg tudunk kötni két megállapodást, a Magyar Autóklubbal és a kerékpárosokkal, ami kicsit megnyugtatja az autósokat, és kicsit felemeli a kerékpárosokat”.
Megállapodás a Kerékpárosklubbal és a Magyar Autóklubbal
Emlékeztetett rá, hogy júniusban a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy ugyanolyan megállapodást kössön a Főváros a Kerékpárosklubbal, mint korábban a Magyar Autóklubbal. A főpolgármester elmondta: abban is megállapodtak e két szervezettel, hogy szükség lesz háromoldalú egyeztetésekre, a „béke és működőképesség érdekében”.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 8 évben a viták ellenére lényegesen több kerékpáros fejlesztés történt, mint korábban. A kerékpárosok joggal kérik, hogy általában a fővárosi forgalomszervezéshez hozzá tudjanak szólni – emelte ki.
Tarlós István közölte, Révész Máriusz aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztossal átfogó kerékpáros fejlesztési programban állapodtak meg.
A Kerékpárosklubbal tartalmas megállapodás született, amelyet a városvezetés komolyan fog venni. A Főváros komoly reményeket fűz ahhoz, hogy e megállapodás tartalma úgy realizálódik, hogy nemcsak a kerékpáros közösség, hanem a lakosság zöme – ideértve az autósokat és a gyalogosokat is – érzékelhetően profitálni fog belőle – mondta a főpolgármester.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke kiemelte, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a fővárossal. Mint mondta, a megállapodással a Főváros kifejezi, hogy „beenged minket is a hivatal kulisszái mögé”, így a kerékpárosok, a kerékpározók érdekeit képviselhetik hatékonyan. Fő céljuk, hogy a 10%-os forgalmi részarányt érje el 2030-ra a kerékpáros közlekedés a fővárosban. Kitért arra is, hogy az utóbbi években az úthálózat felújításakor vagy építésekor szinte minden alkalommal figyelembe vették a javaslataikat, „így szép lassan kerékpárosbarát lehet a főváros”. Elmondta, hogy a következő években 8-10 milliárd forint értékben várhatók kerékpáros fejlesztések Budapesten, pár éven belül a kerületekben nagyot fog nőni a kerékpározásra alkalmas területek arányában. Kürti Gábor közölte, hogy a kerékpározás népszerűsítésében is szerepet vállalnának a Fővárossal együtt, nemzetközi tapasztalatokat, külföldi példákat is behoznának az egyeztetésekre. Hangsúlyozta, hogy biztonságosabbá szeretnék tenni a közlekedést, a kerékpározást. A Fővárossal kötött megállapodás révén pedig rendelettervezetek előkészítésében is részt vehetünk.
Révész Máriusz kormánybiztos korszakos pillanatnak nevezte a megállapodás aláírását. Hozzátette: Budapesten az elmúlt időszakban komoly kerékpáros fejlesztések történtek, de ezek eltörpülnek azok mellett, amik a közeljövőben várhatók, uniós forrásból és kormányzati támogatással több mint 10 milliárd forint jut e célra.
