Londoni pénzügyi elemzők szerint napi félmilliárd font kárt okozna London lezárása a brit gazdaságnak, ha az új típusú koronavírus terjedése miatt a brit hatóságok zárlat alá vonnák az egész brit fővárost.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) ismertetett tanulmánya hangsúlyozza: valószínűtlen, hogy Londont valaha is teljesen karantén alá kellene helyezni, de egy ilyen drasztikus intézkedés gazdasági hatásainak modellezése ennek ellenére nem teljesen indokolatlan.
A ház elemzőinek becslése szerint csak az elmúlt két hétben közel 15 ezer londoni tért haza Olaszország fertőzött térségeiből. Ha csak kis töredékükről bebizonyosodik, hogy elkapták a Kínából kiindult járvány kórokozóját, akkor a munkaadóik elővigyázatosságból elrendelhetik az érintett munkahelyek bezárását.
A CEBR elemzőinek modellszámításai szerint ha egy London egészére kiterjedő zárlat naponta 495 millió font (több mint 190 milliárd forint) gazdasági kiesést okozna. Ötnapos munkahéttel számolva a gazdasági veszteség egy heti teljes karantén esetén meghaladná a 2,4 milliárd, egyhavi zárlat esetén a 10 milliárd fontot.
A CEBR tanulmánya szerint e veszteségek a londoni gazdaság kibocsátási teljesítményének 31 százalékos zuhanását jelentenék.
London a teljes brit hazai összterméknek (GDP) hozzávetőleg a 20 százalékát állítja elő, és ennek alapján a brit főváros teljes zárlata a brit gazdaság egészében 6 százalékos kibocsátási veszteséget okozna a karantén időtartama alatt.
Mások is azt jósolják, hogy a brit gazdaság megszenvedi a koronavírus-járvány negatív aktivitási hatásait, azonban ennyire drasztikus – a CEBR által is valószínűtlennek nevezett – forgatókönyvet egyik elemzőműhely sem vázolt fel.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics legutóbbi felülvizsgált helyzetértékelésében közölte: az idei év egészére az általa korábban várt 5 százalékos bővülés helyett most már alig 3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít Kínában. Ennek áthúzódó hatásai miatt az eddigi prognózisában szereplő 2,9 százalékról 2,5 százalékra rontotta a világgazdaság egészének idei növekedésére szóló előrejelzését.
Forrás: MTI/Kertész Róbert
