A Visa a Stanford Egyetemmel együttműködve elindította az egyik legnagyobb globális tanulmányt, amely a köz- és magánszállítás növekvő igényét vizsgálja. Valamint a digitális kereskedelem fontos szerepét a fenntartható növekedés ösztönzésében.
A Visa és a Stanford Egyetem globális közlekedési tanulmánya a tömegközlekedés és a parkolás trendjeit és kihívásait vizsgálja. Anépesség növekedésének és a városi migrációs mintáknak a vonatkozásában.
Az ENSZ azt tervezi, hogy 2050-re a világ népességének 68 százaléka városi központokban fog élni. Így a 10 millió embert meghaladó népességű „megapiták” száma a 43-ról 51-re emelkedik ugyanebben az időszakban. Miközben egyre több ember próbálja kikerülni (vagy mással helyettesíteni) az autók használatát, emberek milliói ingáznak naponta tömegközlekedéssel.
A Visa a mai és a jövőbeli ingázók kihívásait szeretné jobban megérteni. A Stanford szakértői azt vizsgálták, hogy a problémák megoldásában miylen technológiákat lehet használni megoldásként.
A fizetések minden utazási forma középpontjában állnak. Egyre inkább integrálódnak. Mivel egyre több város lép kapcsolatba a tömegközlekedés kapcsán is a digitális fizetések platformjaival. Gondoljunk a parkolásra és bérleti szolgáltatásokra, melyek például a kerékpárokhoz vagy robogókhoz kapcsolódnak. .
„A városok jövőbeli sikere összefonódik a közlekedés és a mobilitás jövőjével…” – mondta Mike Lemberger , a Visa termékmegoldások európai vezetője.
„A Visa és partnereink fontos szerepet játszanak mind a világszerte több millió ingázó fizetőképességének egyszerűsítésében, mind pedig a tömegközlekedési hatóságok támogatásában. Valamint a fenntartható és kényelmes közlekedési megoldások felkutatásában, amelyek javítják az emberek életét.
A legnagyobb kihívás tehát az, hogy először azonosítsuk azokat a megfelelő technológiákat, amelyek megfelelő termékeket kínálnak a piacra. Majd a végrehajtást az érdekeltek széles körével együtt kezelik. Beleértve a mobilitási szolgáltatókat, a technológiai cégeket, az infrastruktúra tulajdonosait és a tömegközlekedési ügynökségeket.
Kutatásunk szerint úgy gondoljuk, hogy ezeknek a kis, növekményes változásoknak sok lehetősége jelentős különbséget tehet – jobbá teheti – az emberek napi utazását.”
A tanulmány 19 ország 19 000 fogyasztójának visszajelzését tükrözi. A növekvő városi központok előtt álló jelentős kihívásokat azonosítottak, Többek között:F
Utazási idők
- A fogyasztók 46 százaléka világszerte az ingázási idők növekedtek
- A fele (52%) csalódott a tömegközlekedés használatával
- A megkérdezettek egyharmada (37%) úgy véli, hogy a következő öt évben az ingázási idő növekedni fog
Autó használata
- A személygépkocsi továbbra is a legjelentősebb közlekedési mód az ingázás (60%) és a személyes utazás (61%) számára
- A Z generációs (18-25 éves) válaszadók 42 százaléka használ autót munkába, iskolába vagy egyetemre, vagy személyes utazásra
- A vezetés leghátrányosabb aspektusa a parkolóhely keresése (a válaszadók 64 százaléka),
- amelyet a vártnál hosszabb parkolás esetén a bírság megszerzésének kockázata követ (44 százalék), és többet fizet a parkolóidőnél, mint amennyi szükséges (42 százalék)
Tömegközlekedés
- A megkérdezettek kevesebb, mint fele használja a tömegközlekedést, hogy munkába, iskolába vagy egyetembe menjen (44 százalék),
- Ez a szám 54% -ra emelkedik a személyes utazás, például a szórakozás esetében.
- Az ingázók a közlekedés típusát három tényező alapján választják ki: kényelem, megbízhatóság és túlzsúfoltság. Az egyes tényezők jelentősége korától függően változik:
- Baby boom (56+ év) – kényelem (82 százalék), megbízhatóság (84 százalék) és túlzsúfoltság (72 százalék)
- Gen X (46-55) – kényelem (79 százalék), megbízhatóság (82 százalék) és túlzsúfoltság (71 százalék)
- Millenniumi (26-45) – kényelem (74 százalék), megbízhatóság (76 százalék) és túlzsúfoltság (67 százalék)
- Z generáció (18-25) – kényelem (62 százalék), megbízhatóság (67 százalék) és túlzsúfoltság (55 százalék)
