Brexit-párti brit közgazdászok szerint Nagy-Britanniának nem kell tartania attól sem, ha nem sikerül megállapodásra jutnia az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése utáni időszak kereskedelmi kapcsolatainak szabályairól. Hisz a külkereskedelmének jelentős része már most is a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján zajlik. Olyan országokkal, amelyek az uniós partnergazdaságoknál sokkal gyorsabban növekednek.
Az Economists For Free Trade (Közgazdászok a szabadkereskedelemért) nevű, elméleti közgazdászok és vállalkozók alkotta kutató- és kampányszervezet Londonban bemutatott 27 oldalas tanulmánya szerint Nagy-Britannia jelenleg több mint száz országba exportál WTO-szabályozás alapján.
Brit export WTO-szabályok alapján
Az elemzés szerint az elmúlt 25 évben a WTO-szabályok alapján zajló brit export háromszor gyorsabban nőtt, mint az EU-piacra irányuló brit kivitel.
Másfélszer gyorsabban, mint az olyan gazdaságok által felvett brit export, amelyekkel az EU-nak kereskedelmi szerződése van.
A tanulmány szerint Nagy-Britanniának kereskedelmi többlete van számos olyan partnerországgal – köztük az Egyesült Államokkal és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösséggel -, amelyekkel a WTO-szabályok alapján kereskedik.
Az Európai Unióval folytatott külkereskedelmében azonban tavaly 96 milliárd font (35 ezer milliárd forint) hiány halmozódott fel, annyi, mint Bulgária egy teljes évi hazai összterméke (GDP).
Az elemzés szerzőinek számításai szerint a következő 10-15 évben a világgazdasági növekedés 90 százalékát az Európai Unión kívüli gazdaságok adják. Ugyanezen időtávlatban az EU-val folytatott kereskedelem értéke a teljes brit külkereskedelem egyharmadára csökken.
A tanulmány felidézi, hogy amikor Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az EU elődszervezetéhez, külkereskedelmének kétharmadát az akkori közösségi tagállamokkal bonyolította.
Az Economists For Free Trade elemzése szerint mindezt egybevetve az valószínűsíthető, hogy a WTO-szabályozásra áttérő külkereskedelem a következő másfél évtizedben önmagában hozzávetőleg 7 százalékot adna hozzá a brit GDP-értékhez, ami átlagosan fél százalékpontos éves növekedési többletnek felelne meg.
A brit háztartások jövedelme átlagosan 8 százalékkal, az átlagon belül a legszegényebb háztartásoké 15 százalékkal, a költségvetési bevételek 10 százalékkal emelkednének; ez 80 milliárd font államháztartási többletjövedelmet jelentene – áll a Brexit-párti közgazdászok tanulmányában.
Nagyok-e a Brexit gazdasági kockázatai?
Az elemzés megállapításai éles ellentétben állnak azokkal a szinte folyamatos figyelmeztetésekkel, amelyekben a brit üzleti szektor szereplői hívják fel a brit kormány figyelmét a megállapodás nélküli Brexit súlyos gazdasági kockázataira.
A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) beszámolója szerint az idei év első felében máris csaknem 50 százalékkal zuhant a brit autóiparban bejelentett új beruházási tervek értéke a tavalyi azonos időszakhoz képest, mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanságok miatt.
Az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium néhány hete közölte, hogy kérdésessé válna további jelenléte a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból.
Az Airbus 25 nagy-britanniai telephelyétől közvetve vagy közvetlenül 100 ezer brit munkahely függ.
A Jaguar Land Rover brit luxusautó-gyártó figyelmeztetése szerint a vállalatnak évente 1,2 milliárd font (csaknem 440 milliárd forint) többletköltséget okozna, ha európai exportját a brit EU-tagság megszűnése után, a WTO-szabályozás alapján vámok terhelnék. Ez a cég puszta fennmaradását sodorná veszélybe.
Forrás: Euronews
Ha még nem csatlakoztál Közösségi oldalunkhoz,
akkor KATTINTS IDE!
