A City Hungary is írt arról az új, okos városról (Belmont), melyet a Microsoft alapítója, Bill Gates épít az arizonai sivatagban. De a század első éveiben más teljesen új városok is fejlődésnek indultak, melyek korábban még nem használt hatalmas földterületek, visszanyert óceáni területeken jöttek létre. Főként Ázsiában és Afrikában. A kérdés az, hogy ezek közül kerülhet-e ki az a város, mely a jövő gazdasági hatalma lesz?
Az Egyesült Nemzetek becslése szerint 2050-ig a világ népességének 66% -a a városokban fog élni. A milliárdok igényeinek kielégítése óriási kihívásokat jelent.
Az építkezések már elindultak Malajziában, Kínában, Srí Lanka-ban, Nigériában, Kenyában, Ománban és Szaúd-Arábiában is.
A városiasodás mértéke (a városi lakosság százaléka) különböző világrészeken 2017-ben
Észak-Amerikában a népesség több mint 81% -a városi lakos, bár csak New York City szerepel a világ tíz legnagyobb városa között.
Latin-Amerika és a Karib-térség közel azonos az USA-ban a 80% -os városiasodással, Európa pedig a harmadik pedig 74% -kal. A gyorsan növekvő népességgel Ázsiában (49%) és Afrikában (41%) gyorsan urbanizálódik.
Lemaradhatnak a fejlődésben a régebbi városok?
Számos hagyományos város rendelkezik olyan infrastruktúrával és régi technológiával, amelyek visszatarthatják a fejlődését. De ha a városfejlesztők tiszta lapokkal indulnak, a jövő városai nagyon eltérnek a jelenlegi városképünktől.
Nézzünk néhány példát, ami a magyar városok számára is tanulságos!
Zöld városok
A zöld város koncepció Magyarországon is népszerű, külföldön pedig a legújabb technológiával párosulva szinte a scifi világába illő.
A Forest City, Malajziában mesterséges szigetekre épül.
Szingapúr északnyugati csúcsától mindössze 2 km-re, a maláj Forest City egy ellentmondásos új fejlesztés, amely a tengerből visszanyert területeken épül. Hatalmas a földterület. 700 000 embernek tervezték, a város 14 négyzetkilométernyi területet ölel fel. Négyszer akkora területet, mint a New York Central Park.
A lakossági és kereskedelmi ökológiai felhőkarcolókat úgy tervezték, hogy növényekkel fedjék le a zaj és a levegőszennyezés csökkentése érdekében. A 2035-ös befejezéshez 220.000 munkahelyet kívánnak létrehozni.
Újabb Forest City Kínából
Ez az új zöld fejlesztés Liuzhou közelében néhány dologban hasonlóságot mutat a Malajziában épülő Forest Cityvel. .Az olasz építész, Stefano Boeri Architetti tervei szerint a projekt 30.000 embernek élhető teret biztosítani. Kereskedelmi és szabadidős tereket kínálni.
A növények és a fák által övezett terek és épületek tökéletes környezetet biztosítanak a madarak, a rovarok és az emberek fejlődéséhez. A projekt célja a levegőszennyezés elleni küzdelem a CO2 (évente mintegy 10 000 tonna) csökkentése, oxigén előállítása révén (900 tonna évente).
Okos városok: Belmont és Songdo
Bill Gates, a Microsoft alapítója is egy okos várost hoz létre az arizonai sivatagban, amely 25.000 holdnyi földet ölel fel. A legújabb technológiával épül.
A fejlesztők, a Belmont Brothers szerint a város az életképességre összpontosít, és a környezetbe ágyazott nagysebességű internetkapcsolat jellemzi majd. A lakosok képesek lesznek a városon belül mozgatni önjáró autókat, intelligens közlekedési lámpákkal, amelyek minimalizálják a torlódást.
Songdo, Dél-Korea
A Songdo City nemzetközi üzleti negyedében (IBD) Dél-Koreában a tömegközlekedés zsúfoltsága és a napi gépkocsivezetést már a múlté. A kerületet úgy tervezték, hogy a legtöbb iroda, iskola és nem lakóépület közel legyen a lakóházakhoz. Így rövid sétával minden elérhető.
A Songdo mintegy 40% -át szentelték a zöldterületnek, amely a kevésbé közúti közlekedéssel és az integrált tömegközlekedéssel együtt segített a városnak csökkenteni az üvegházhatást okozó gázokat. A teherautók által gyűjtött hulladék helyett a városi hulladékot a lakóépületek csúszdáiból pneumatikus csővel szívják, és központilag összegyűjtik. Ott újrahasznosítják vagy energiává alakítják át.
Ipari városok
A Sino-Oman Ipari Város egy 10,7 milliárd dolláros város, amelyet az arab-tengeren, az ománi főváros Muskotól délre építettek. A Duqm különleges gazdasági övezetben található 11 négyzetkilométeres fejlesztés célja, hogy egy kevéssé használt kikötőt egy homokba helyezzen át egy közlekedésorientált sivatagi szupersitba, otthonaival, infrastruktúrájával és szabadidős létesítményeivel 25 000 lakos számára.
A kikötői művelet egy olajfinomítót és egy metanolüzemet is magában foglal, egy napenergiával működő berendezést, egy olaj- és gázberendezést gyártó üzemet, valamint egy autószerelő gyárat és egy épületellátási tevékenységet is.
A városiasodás lehetőség is lehet
Néhány évtizeddel ezelőtt a városiasodást problémának tekintették. Most néhányan úgy tekintik, mint egy lehetőség a globális gazdaság átformálására.
A hagyományos városok az idő múlásával nőnek, terjednek és terjeszkednek. Párhuzamosa azzal, ahogy a népesség növekszik. De ezek az új városok kitűnő lehetőségek stratégiai elhelyezkedésükkel a holnap kereskedelmére, pénzügyekre, logisztikára, technikára vagy kereskedelmi központoknak. Minden olyan területre, mely hosszú távú gazdasági növekedésre irányul.
