Az állam lezártnak tekinti az önkormányzati rendszer átalakítását, nincs tervben további nagy szerkezeti változtatás, és marad az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere, amelyben ugyanakkor “finomhangolások” szükségesek – mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) éves küldöttgyűlésén.
Az államtitkár hangsúlyozta: lezártnak tekintik az önkormányzat és állam közötti hatásköri megosztást, amelyet az önkormányzatok eladósodottsága és a feladataik alulfinanszírozottsága miatt, illetve azért változtattak meg, mert a kormányzat mást gondolt egyes feladatok – például az oktatás és egészségügy – ellátásáról.
Azt mondta: lehetnek még anomáliák a rendszerben, amelyeket kezelni kell, de összességében működőképesnek tartja a közös hivatali modellt és a feladatfinanszírozásra történő áttérést.
Szükség van arra, hogy minden település megválassza saját képviselőit, polgármestereit – tette hozzá.
Pogácsás Tibor kitért arra: a technológiai fejlődés az önkormányzatoknak is kihívást jelent, a Belügyminisztérium pedig ajánlást, sztenderdet szeretne kidolgozni, amelyek alapján az önkormányzatok a helyi önkormányzati igazgatásban, a szociális ellátásban és a teljes állami feladatellátásban hasznos “okos” megoldásokat tudnak választani.
A Modern falvak programot tartalommal megtöltendő, izgalmas kérdésnek nevezte, jelezve: a jelenleg is folyó kutatások sok segítséget adhatnak ahhoz, hogy meghatározzák, mit lehet, kell modern falun érteni.
Az államtitkár azt mondta: marad az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere, bár indokolt annak finomhangolása. A cél, hogy mérni tudják a feladatokat és az azokhoz szükséges forrásokat, ennek eszköze pedig az integrált közszolgáltatási információs rendszer, amely lehetőséget teremt az önkormányzatoknak arra, hogy működésüket összehasonlíthassák más településekkel.
Pogácsás Tibor jelezte: az adatokból mind a fejlesztési források, mind pedig a finanszírozás átalakításához tisztább képet kaphatnak.
Elmondta, a pályázati rendszer is a megszokottnak megfelelően működik a jövőben is, ugyanakkor – mivel az uniós pályázatok lassan kifutnak -, szeretnék 2019-2020-ra belföldi forrásokkal helyettesíteni az uniós támogatásokat.
A téli rezsicsökkentéssel kapcsolatban közölte: jelenleg is dolgozik azon a kormányzat, hogy a nem vezetékes energiával (tűzifával) fűtők is megkaphassák a támogatást.
Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az önkormányzatok gazdálkodása stabilizálódott 2011 óta, ennek fő oka az átállás a feladatfinanszírozási rendszerre, illetve az, hogy a hiányt okozó feladatok jelentős részét (például az oktatás, egészségügy) az állam átvette. Fontos szerepe volt az önkormányzatok gazdálkodásának stabilizálódásában az 1300 milliárd forintos adósságkonszolidációnak is.
Hangsúlyozta: az utóbbi években jelentősen nőtt az önkormányzatok számláin lévő pénz, mintegy 670 milliárd forint látra szóló és lekötött betét van az önkormányzatok tulajdonában. Ennek egyik oka, hogy a kormány jelentős fejlesztési forrásokat helyezett ki az önkormányzatokhoz, és ennek jelentős része még felhasználásra vár.
A helyettes államtitkár elmondta: a 2019. évi költségvetés önkormányzatokat érintő számairól – tekintettel arra, hogy még a tervezésnél tartanak – nem tud beszámolni, de nem számolnak komoly változásokkal a rendszerben, legfeljebb “finomhangolás” várható a finanszírozásban.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke örvendetesnek nevezte, hogy az önkormányzatok is részesülhetnek a gazdasági növekedésből.
Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere köszöntőjében arról beszélt, ahhoz, hogy egy nemzet eredményesen vehesse fel a küzdelmet a globalista erőkkel, szükség van az önkormányzatok megerősítésére, a települések “védőbástyák” ebben a küzdelemben. Hozzátette: rendkívül fontosnak tartja a települések közötti kapcsolatokat, mert erősítik a nemzetet, az államot, a demokráciát.