Nagyobb urbanizáció-merre tovább magyar városok?

322

Fenntartható városok, élhető városok… Égbeszökellő felhőkarcolók, hiper-szuper modern technológia és nyüzsgő, lüktető embertömeg. Ez az ami először feltűnik a városi élet számtalan fotóján. A lüktető megacityk. De a városok világszerte megacityk? Milyen lehetőségeket nyújt a fenntarthatóság az emberléptékűbb városok és így a magyar városok többségének? Mi a helyzet a magyar városok többségével? Merre tovább magyar városok? Azért, hogy magasabb életminőséget érjünk el mi is Magyarországon.
Mi a véleménye erről Schmidt Jenőnek, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnökének, Tab polgármesterének? Ezt tudhatjuk meg a vele készült City Cafe interjúban.

Diagnózis
A fenntartható magyar városok léte nem különíthető el, az őket körülvevő kisebb településektől. A térségközpont városok és térségük falvai egyfajta szimbiózisban élnek egymással. Ugyanakkor arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy pár évtizeden belül 60 település néptelenedhet el Magyarországon, mivel az elmúlt 10 évben népességének a 30%-át elvesztette. – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. A KSH olyan 200 főnél alacsonyabb népességű falvakról készített pillanatfelvételt, amelyek finoman szólva sem voltak az elmúlt évtized nyertesei.

City Hungary:
Magának a fenntartható város koncepciónak a terjedése világszerte és a magyar önkormányzatok adósságkonszolidációja is új szemléletet, új megközelítést igényel a magyar városok (települések) működésében. Azonban mielőtt erről beszélnénk, hogyan jellemezné a jelent?

Schmidt-Jenő, a TÖOSZ elnöke
Schmidt-Jenő, a TÖOSZ elnöke

Schmidt Jenő:
A nagy végletek időszakát éljük. Gazdasági válságok ciklikus ismétlődését tapasztaljuk folyamatosan, amelyet nem tudunk kikerülni helyi szinten. E hatást erősíti még a globális felmelegedés, a klímaváltozás veszélye. A fokozódó urbanizáció következtében pedig a növekvő lakosságszám, a növekvő kihívások folyamatosan emelkedő működési költségekhez vezetnek. A szélsőségek világát is éljük. Pazarlás az egyik oldalon, mélyszegénység a másik oldalon. Fenntarthatatlanság az egyik oldalon és fenntarthatóság a másik oldalon. Ez jellemző világszerte is.

A fenntartható települési fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz, valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést. A teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt és a biztonságot.

City Hungary:
Új szemléletet, új megközelítést igényel a helyi önkormányzatok működtetése is. A helyi és világ szinten történő változások következtében. Mi a válasza ezekre a magyar fejlesztéspolitikának? És mi lehet eredményes válasz ezekre az új kihívásokra?

Schmidt Jenő:
Az önkormányzatok működése, működtetése tekintetében elementáris érdek, hogy az egyes önkormányzatok önállóan, illetve jellemzően közösen összefogva garantáltan biztosítsák a megfelelő minőségű közszolgáltatást a településen élő polgárok számára. Az önkormányzatok eltérő lehetőségekkel és adottságokkal rendelkeznek, ezért nagyon fontos, hogy a törvényi szabályok és a központi költségvetési támogatások az igazságos és fenntartható megvalósítást tegyék lehetővé. El kell érni, hogy egy európai országban a minimális szolgáltatás minősége is mindenütt megfeleljen az európai szintnek. A leszakadó települések felzárkóztatása elengedhetetlen, vagyis a szabályozás tekintetében is érvényesülnie kell a szolidaritásnak. Emellett természetesen – az önkormányzás lényegéből adódóan – hagyni kell, hogy az egyes önkormányzatok és önkormányzati társult közösségek saját bevételeik terhére bizonyos közszolgáltatásokat magasabb szinten biztosítsák a polgáraik számára, mint az átlagos minőség. A fejlesztések tekintetében különösen fontos, hogy egyes térségekben kiegyenlített legyen a fejlesztés rendszere, hiszen hiába történnek szigetszerű fejlesztések, azok hatása adott esetben a környezet lemaradása miatt visszaveti a „fejlettebb” minőséget is. A lokális önzés, lokális elszigetelődéshez vezethet. A valóság feltárása, felmérése és a fejlődés stratégiája együtthatásának kell érvényesülnie a fenntartható fejlődés érdekében. Ebben a folyamatban kiemelkedő és meghatározó szerepet töltenek be a városok, amelyek képesek, mind szellemi, mind fizikai infrastruktúrát nyújtani az érintett községek és közösségek számára.

City Hungary:
Az urbanizációt a konferencia előadásán úgy jellemezte, hogy nem biztos, hogy a városok jövője. Egyes esetekben ez kényszerpálya. Ezen mit ért pontosan?

Schmidt Jenő:
Önmagában a lakosság számának gyors és hirtelen megemelkedése nem eredményez élhető várost. A nem megfelelő élhető tér nélküli lakótelepek különleges figyelmet igényelnek az önkormányzatok részéről. A nagy tömegeket is kisebb közösségekre kell bontani és közösséggé szervezni, hogy mindenki sajátjának élhesse meg települését, lakóhelyét. A kialakuló lakóközösség tud tevékenyen részt venni és vállalni saját környezete élhetővé tételében, védelmében, biztonságának megteremtésébe. Amennyiben csak azt nézzük, hogy hol laknak többen és ezt értéknek tekintjük, akkor veszélyes útra lépünk, ez kényszerpálya. A cél nem a lakosság számának tömörítése, hanem a lakosság közösséggé szervezése.

City Hungary:
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a fenntartható város (település) koncepció térnyerése megállíthatatlan. Ez kedvező egyes üzleti szektorok számára. Az új kihívások, új piaci réseket is jelentenek majd. Innovatív megoldások, új iparágak megjelenését vonja maga után. Véleménye szerint a magyar város (település) szempontjából, mely jövőbeni szektorok lesznek meghatározóak?

Schmidt Jenő:
Nagyobb hangsúlyt kap a saját forrásainkra alapozó önellátás. Ez az önellátásra való törekvés nyilvánul meg az energetika területén is. Gondoljunk a napelem, kollektor, hőszívattyú, geotermia és távhő használatára. A saját ellátó rendszerek optimalizálását és működtetését saját forrásból és nem az adófizetők pénzéből kell megoldani. Az IT-nek, az infokommunikációnak a szerepe nagy arányban növekszik. Központi elem a klímaváltozásra való felkészülés. Míg a közszolgáltatások saját kézben tartása elemi feltétele annak, ha az új kihívásoknak meg akarunk felelni.

City Hungary:
Végezetül hogyan foglalná össze a magyar város (település) fenntartható működésének ismérveit? Melyek lehetnek az erősségeink, melyekre építhetjük jövőnket?

Schmidt Jenő:
A fenntarthatóság alapfeltétele az önellátás kiszámítható biztosítása, mind az energetika, mind a foglalkoztatás, mind pedig az élhető közösségszervezés tekintetében. Hosszabb távon csak a helyi közösségek lesz képesek érdemi választ adni a természeti és társadalmi kihívásokkal szemben. Az önkormányzatok bizton építhetnek a helyi közösségekre, az aktív és innovatív polgárokra és a meglévő adottságokat reálisan felhasználni kész és képes polgárokra. Egy helyi közösség számára a megoldás lehetősége helyben van. E tekintetben a központi hatalom csak jól, vagy rosszul szabályozó távoli erőforrás. Ezért is elengedhetetlen, hogy a gazdasági válság idején elkerülhetetlen centralizációs folyamat során mindig keressük a decentralizáció lehetőségét és az autonómiák erősítését.

(Forrás: az interjú megjelent a City Hungary 2016/1 kiadványunban)