Tele vannak az EU vizei gyógyszermaradványokkal, hiszen ezeket az anyagokat úgy tervezték, hogy stabilak legyenek a testünkben. A környezetbe kerülve azonnal nehezen lebomló veszélyforrásokká válnak.
Ez az üzem évente körülbelül 20 millió köbméter szennyvizet tisztít meg a svédországi Uppsalában. A szennyvíz a foszforon és a szerves anyagokon kívül tartalmazza a depresszió, a gyulladás, a szorongás vagy a magas vérnyomás elleni gyógyszerek maradványait is.
“Nanogrammokról beszélünk literenként. De egyes kiemelt anyagok már ezen a nagyon alacsony szinten is negatív hatással lehetnek a vízi környezetre” – állítja Anna Maria Sundin, aki fejlesztési mérnökként dolgozik.
A gyógyszermaradványok súlyosan befolyásolhatják a halak és kétéltűek belső szerveit és szaporodási ciklusát.
A mérnökök jelenleg egy kísérleti projekten dolgoznak, hogy megpróbálják eltávolítani az öt káros anyag legalább 80%-át. A költséghatékony eltávolítási módszerek azonosítása érdekében komplex technológiákat tesztelnek. Beleértve az aktív szenet és az anioncserét. De a kihívások óriásiak.
“A különböző vegyületek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez pedig befolyásolja az eltávolítás hatékonyságát” – véli a szakember.
A kísérleti projekt 2024-ben ér véget. Az eltávolítási technológiák itt is sürgősek, mint mindenhol. A környezetet, különösen a vízi ökoszisztémánkat egyre inkább sújtják a főként háztartásokból, gyógyszergyártásból, intenzív gazdálkodásból vagy kórházakból származó szennyező anyagok.
Világszerte mintegy 4000 gyógyszerhatóanyagot alkalmaznak. A szájon át bevitt adagok akár 90%-a is kiürülhet szervezetünkből. 10%-uk potenciális környezeti kockázattal jár.
A helyzet bonyolult – állítják a Svéd Gyógyászati Termékügynökség kutatói.
Óriási probléma, hogy ezeket az anyagokat úgy tervezték, hogy nagyon stabilak legyenek a testünkben. A környezetbe kerülve azonnal nehezen lebomló veszélyforrásokká válnak.
“Az egyik probléma az, hogy nagyon ellenállnak a szervezetben zajló lebomlásnak” – mondja Stefan Berggren, a gyógyszeripari termékek környezetre gyakorolt hatását vizsgáló Svéd Tudásközpont kutatója. “Hatást kell gyakorolniuk a szervezetre, és nem az a cél, hogy például a gyomorban feloldódjanak. Ez azt is jelenti, hogy ha áthaladnak a rendszeren, és kijutnak, akkor meglehetősen ellenálló anyagként jutnak ki a környezetbe.” Éppen ezért kulcsfontosságú ötvözni a korszerűsített szennyvízkezelési technológiákat a kármérséklés alapú megközelítéssel.
Az Európai Bizottság gyógyszeripari reformja azt javasolta, hogy erősítsék tovább a környezetre való hatás értékelését, amely már most is kötelező minden gyógyszergyártó cég számára. Ha gyógyszereit az EU piacain forgalmazza.
A Bizottság be kívánja vezetni a forgalomba hozatali engedély megtagadásának lehetőségét is, ha egy cég nem ad teljes körű vagy kellően alátámasztott értékelést. Az Európai Bizottság javaslata szerint a már forgalomban lévő termékeket is megvizsgálhatják, ha potenciálisan károsak a környezetre.
A környezetvédelmi szervezetek egyetértenek abban, hogy itt az ideje a cselekvésnek. A szakértők további lépésekre szólítanak fel az antibiotikumok mezőgazdasági felhasználásának csökkentésére és a gyógyszeripari termékek fenntartható ártalmatlanításának növelésére.
“Meg kell próbálnunk környezetbarátabbá tenni az egészségügyi szektort” – mondja Elin Engdahl, a Svéd Környezetvédelmi Társaság vezető politikai tisztségviselője.
“A gyógyszeripar már több zöld gyógyszert fejleszt, amelyek könnyebben lebomlanak, de drágábbak is. De más módszert is lehet alkalmazni: például megelőző intézkedéseket, hogy az emberek ne betegedjenek meg, ne legyen szükségük annyi gyógyszerre.”
A Bizottság a Települési Szennyvíz Kezeléséről Szóló Irányelvében azt javasolja, hogy terjesszék ki a felelősségi rendszert, így az a gyógyszerfejlesztőkre is vonatkozna.
