a 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament több mint 90 százalékos többséggel elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát.
Az Európai Bizottság nem tett eleget a felszólításnak, így még mindig használható a módszer, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetpusztító – hangsúlyozta Áder János korábbi köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A volt államfő felidézte, hogy éppen 23 éve, 2000. január 30-án egy romániai aranybányánál gátszakadás történt, amelynek következtében 100 ezer köbméter cianidos zagy került a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.
Hozzátette, hogy a tározót mindössze egy évvel korábban adták át. Tehát súlyos tervezési, engedélyezési és működtetési hibáknak is állniuk kellett a háttérben a rendkívüli időjáráson túl.
A cianidos vegyületet ahhoz használják, hogy kinyerjék az aranyat a kőzetből. A zagy, amelyben benne marad a vegyület jelentős része, ülepítőkbe kerül – közölte.
Áder János kiemelte, hogy a cianid mennyisége a Szamosban a megengedett 320-szorosa volt.
Úgy értékelte, hogy a magyar vízügyi szakemberek bravúrt hajtottak végre a tiszai környezetpusztítás kezelésekor.
Közölte, hogy a Tisza-tó 93 százalékába nem jutott be a szennyezés, 13 holtágat teljesen megmentettek, megóvták a felszín alatti vízbázist, és senki sem halt bele a környezetpusztításba. Ugyanakkor halak, madarak, emlősök pusztultak el, továbbá a turizmus is nagyon megsínylette a történteket.
Szükséges lenne a gyakorlatban a “szennyező fizet” alapelv érvényesítésére
Magyarország perelte a szennyező román-ausztrál vállalatot, mintegy 30 milliárd forintra becsülve a kárát – idézte fel Áder János. Bár a pert az állam megnyerte, egy fillért sem kapott, mert a cég csődbe ment. Románia pedig nem állt helyt. Így “a szennyező fizet” uniós elvéből egyetlen fillér kártérítés sem következett Magyarországnak – hangsúlyozta a korábbi köztársasági elnök.
Úgy vélekedett: időszerű lenne egyértelműbbé tenni a jogszabályokat, hogy ilyen esetben a szennyezést kibocsátó államnak helyt kelljen állnia. Románia úgy adott engedélyt a bányára, hogy nem ellenőrizte megfelelően annak létesítését – jegyezte meg.
A volt államfő arról is beszélt, hogy sok szemét érkezik Magyarországra a Tiszán Romániából és Ukrajnából. Hivatali ideje alatt átadott egy gépsort, amely három éve tisztítja a folyót: már több mint 8 ezer köbméter hulladékot távolított el.
Ebben az esetben azonban szintén sérül “a szennyező fizet” elve, hiszen Magyarország viseli a költségeket más államok helyett – mondta.
Áder János a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a műsorban arról is beszélt, hogy hétfőtől, két héten keresztül, a BME és a MATE hallgatói közül 20+10 hallgató pályázhat havi 100 ezer forintos ösztöndíjra, amelyet 5 hónapig kapnak a diákok.
A pályázatokat azoktól várják, akik a hidrológia, a víztudomány, a vízépítés, a vízgazdálkodás, az energetika és a mesterséges intelligencia területén folytatnak tanulmányokat.
CSR NEXT (vállalati fenntarthatóság és felelősség képzési program) INDUL ÚJRA
CSR Next Képzési Program CSR/vállalati fenntarthatóság és felelősség képzés az alapoktól a specifikus területekig. Az egymásra épülő CSR képzési program keretén belül a résztvevők a CSR és a fenntarthatóság számos elméleti és gyakorlati területével ismerkedhetnek meg. Hazai vonatkozásban és nemzetközi kitekintésben. Gazdasági döntéshozók, közintézmények, intézmények számára.
Hasznos azok számára, akik a CSR-pályafutást kezdik, vagy akár azok számára is, akik frissíteni akarják tudásukat a CSR és a fenntarthatóság legújabb szempontjairól.
CSR koordinátor (Folyamatban!) és CSR menedzser képzés (erre még tudsz jelentkezni!) indul.
KATTINTS A RÉSZLETEKHEZ!
