A világ éhségválsággal néz szembe – hívja fel a figyelmet Németország, amely a hétvégén a bajor Alpokban a G7-ek kulcsfontosságú csúcstalálkozójának ad otthont.
Köztudomású, hogy az ukrán háború miatt körülbelül 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában. Ez a magas globális energiaárakkal együtt növelte a globális élelmiszerárakat.
“Egy éhségválságról van szó, amely életveszélyes hullámként rajzolódik ki előttünk. Az okok egy része nem új: regionális konfliktusok, különösen Afganisztánban tálib uralom, aszályok, a klímaválság következményei és a Covid utóhatásai, de Oroszország Ukrajna elleni támadóháborúja volt az, amely egy hullámot cunamivá változtatott” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteken.
A kérdés az, hogy a világ hét leggazdagabb országa és más államok elkötelezik-e magukat amellett, hogy elegendő élelmiszersegélyt fizessenek a világ legszegényebb embereinek életben tartásához.
Baerbock kijelentette, hogy Moszkva állítása, miszerint az Ukrajna elleni orosz invázió miatt bevezetett nyugati szankciók felelősek az élelmiszerhiányért, „teljesen tarthatatlan”.
A háborúról és az éhezési válságról is szó lesz a G7 vezetőinek találkozóján, akik Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat képviselik. Az EU is vendég, és az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke közösen képviseli.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is azt mondta, a világ „katasztrófával” néz szembe az egyre növekvő élelmiszerhiány miatt.
„Valós a veszélye annak, hogy 2022-ben többszörös éhínséget hirdetnek ki” – mondta videoüzenetében a Berlinben összegyűlt több tucat gazdag és fejlődő ország tisztviselőinek. “És 2023 még rosszabb lehet.”
Az ENSZ élelmezésügyi ügynöksége, a Világélelmezési Program Twitteren közölte, mit kér a világ vezetőitől, köztük a G7-től.
