Az IT-t mindig is a jövő tudományaként tartották számon. Emlékezzünk! A 80-as, 90-es években az izgalmas scifi világa is többnyire a technika csodáiról szólt. Faltuk Jules Verne és Isaac Asimov könyveit melyekben a holnap mindennapjai elevenedtek meg a technika csodáival.Ma mindezt számunkra az IT innovatív világa testesíti meg. Milyen lehet a jövő városa, ami nincs is olyan messze időben- IT megoldásokkal?
Erről beszélgettünk egy gyors interjú keretében Pongrácz Ferenccel, az IBM Informatikai Szolgáltatások üzletágvezetőjével, az IBM ISC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával.
City Hungary:
A város fenntartható működését az IT szektor hogyan, milyen eszközökkel, milyen területeken tudja támogatni?
Pongrácz Ferenc:
A fenntarthatóságot az informatika alapvetően az erőforrások optimális felhasználásának segítésével támogatja. Például a közlekedéssel kapcsolatos adatok, események számítógépes elemzésével a rendszer valós időben javaslatokat adhat, hol, milyen azonnali forgalmi beavatkozásokat érdemes megtenni, hogy elkerüljük a torlódásokat. Ezzel nemcsak a közlekedőkkel teszünk jót, hanem a város káros anyag kibocsátást is jelentősen csökkenthetjük. Elsőre talán futurisztikusnak tűnik, de Szingapúrban már évek óta működik ilyen rendszer.
További példaként lehet említeni az energiagazdálkodást. A fogyasztói szokások elemzésével sokkal pontosabban előrejelezhetőek az energia igények, így az energiatermelést is pontosabban lehet tervezni, ami a felhasznált természeti erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodást segítheti. A megújuló energiaforrások nagyobb arányú kiaknázásához is hozzájárulhatnak az okos IT rendszerek: olyan virtuális erőműveket építhetünk, amelyekben szofisztikált rendszer gondoskodik arról, hogy különböző tárolókapacitások (pl. elektromos autók akkumlátorai hűtőházak) csökkentsék a megújuló energiaforrások rendelkezésre állásának bizonytalanságait.
CH:
.A magyar városok többsége nem metropolisz, méretüket tekintve sokkal kisebbek, mint az európai nagyvárosok. Az Okos város modell miben különbözik egy nagyváros és egy kisváros esetében?
PF:
Okosan szervezett közösségi közlekedésre, innovatív turisztikai tájékoztató és irányító rendszerekre kisebb városokban is szükség van. Amerikában például egy alig százezer lakost számláló városban sikerült újratervezni a tömegközlekedést biztosító buszhálózatot. A szakemberek mobiltelefonokból származó mozgási adatok alapján következtettek az utazási szokásokra, ezt figyelembe véve alakították át a közlekedést.
CH:
Milyen lehetőségek vannak a regionális innováció keretén belül? Talán a kisebb méretek, piacok problémájára a regionális projektek jelenthetik a megoldást?
PF:
A katasztrófavédelem vagy a mentés megszervezésnek optimalizálása tipikusan olyan terület, ahol nem egy-egy kisebb város, sokkal inkább egy-egy régió lefedésében kell gondolkodni. Hasonló terület a turizmus, a városok közötti közlekedés megszervezése vagy az árvízvédelem, az áradások pontosabb előrejelzése is.
CH:
Hogyan néz ki a jövő városában a mindennapi élet egy átlagos városlakó és a helyi városirányítás perspektívájából?
PF:
A jövő városaiban intelligens rendszerek segítenek majd előrejelezni és megelőzni a problémákat az élet minden területén. A rendőrség képes lesz megjósolni a közbiztonság romlását egy-egy kerületben, s ha kell, azonnal reagálhat a rendőri jelenlét megerősítésével. A közlekedési szakemberek úrrá lehetnek a várost megbénító dugókon ? például a fent emíltett mobiltechnológiai megoldás segítségével ?, de a közmű hálózatok műszaki egységeinek szenzoros felügyelete is segítheti majd a problémák megelőzését. A jövő városa elsősorban abban fog különbözni a mostanitól, hogy minden úgy működik benne, ahogy kell, és mindannyiunknak egyszerűbb, biztonságosabb, kényelmesebb életet kínál majd.
